Nem kell sok a boldogsághoz

Nem kell sok a boldogsághoz.

Mosolyogjon rád csak a nap!

Ha pedig zord, esős, lucskos?

Kobakodon legyen kalap!

 

Kismadarak csicsergése

Keltsen reggel mély álmodból!

Cserfes kislány csacsogása

Csaljon ki a lakásodból!

 

Tudj örülni egy kis kőnek,

Mit a folyó eléd vetett!

Csodás forma, mint egy kristály.

Csillogóan csak rád meredt.

 

Huppanj bele virágosrét

Közepébe! Hunyd le szemed!

Mesés illat, mélyet szippants!

Forog majd a világ veled.

 

Hallod a víz csobogását?

Erdő csendjébe zeng bele.

Fa tövében, árnyékában

Ücsöröghetsz végre Vele.

 

Hogy boldog légy, nem kell ám sok.

Egy biccentés, egy ölelés.

Milyen jól tud esni bizony

Egy kacsintás, egy nevetés.

 

Érdeklődés érdek nélkül,

Néhány jó szó, hogy szép napot.

Meg is várod feleletét.

Derűs lesz így a te napod.

 

Wágner Judit
Author: Wágner Judit

Wágner Judit vagyok. 59 éves budapesti lakos. Családi állapotom: 34 éve férjnél, 3 már felnőtt fiú gyermek édesanyja. Közgazdasági egyetemet végeztem, de a szakmámban nagyon rövid ideig dolgoztam. A tradicionális családi modellnél maradva, én a gyermekeim mellett itthon maradtam. Ma már, mivel a fiúk kirepültek, a háztartás maradt, és a hobbi. Az egyik a tenisz, melyet, gyerekkorom óta űzök. A sport életem mindennapos része. Szenior versenyeken, csapatbajnokságon veszek részt. Ami a másik kedvenc időtöltésem, és ami miatt valójában önöknek bemutatkozom, az a versírás. Nagyon érdekesen kezdődött. 5-6 évvel ezelőtt egy családi karácsonyozást rendhagyó módon terveztük megrendezni. Úgy, hogy mindenki adjon valamit elő a többiek előtt. Ez lehetett éneklés, hangszeres előadás, színház, mese olvasás. Mindenki kedve szerint választhatott. Én, mivel nem nagyon szeretek szerepelni, a vers írást választottam. A családról írtam rímbe szedve. Hát innentől kezdve, születésnapokra, más családi eseményekre, ballagásra az én ajándékom mindig egy személyes vers volt. Aztán már nem csak alkalmakra írtam, hanem csak úgy. A természetről, évszakokról, érzéseimről. Elkezdtem böngészni az irodalmi pályázatokat. Neki bátorkodtam beküldeni verseket a megadott témákra. Önökre is így találtam rá. Sorakoznak is a könyvek, melyekben verseim megjelentek önöknek hála. Valahogy rákeveredtem a poet.hu oldalra is, ahol már több ,mint 250 versemet töltöttem...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Névtelen kísértet

Névtelen kísértet Nem vagyok más, mint egy névtelen kísértet a saját életem romjai felett. Author: Tóth Brigitta Kedves Olvasók! Brigitta vagyok, egy fiatal lélek, aki

Teljes bejegyzés »

Fa Edéhez

Te voltál a költő, ki versét szavalta erővel, hévvel. Mind ámult, aki hallotta. Egód már rég levetkőzted, álltál csak pőrén. Elmerengtél: az emberiség mért él

Teljes bejegyzés »

A szent rettegés

A szent rettegés Nem azért félek, mert elhagytak, hanem azért, mert valami nálamnál sokkal nagyobb jelenlétét érzem. Author: Tóth Brigitta Kedves Olvasók! Brigitta vagyok, egy

Teljes bejegyzés »

Szabad szárnyak

Szabad szárnyak   Kalitka – rácson koppan bennem sok elnémított, régi dal, bezárva él a szívem csendben, s a lelkem egyre szárnyra kap…   Mint

Teljes bejegyzés »

Anyák napjára

Anyák napjára   Hajnal pirkadatkor már ébred lelkem, mielőtt a nap fényt hint az égre csendben.   Mint folyót őrzi partja, mint erdőt a hegy

Teljes bejegyzés »