JELEK.

JELEK

A végzetes sors másképp rendelte,
Bár szerelmes szívem hozzád kötötte.
E világban nem lehetünk egymás része,
Hiába,életem’lelkem is adnám érte.

Sorsommal nem vitatkozom.
Ha iszonyúan fáj is,elfogadom.
Szívemben maradsz az örök nyár,
Emléked’rám ez a boldogság vár.

Azért,hogy elviselni könnyebb legyen,
A sors néha titkon üzen nekem.
Szívem érzi,gondolatod követ engem,
Nem hittem,hogy ennyivel beérhetem.

Ismeretlen boldogság ez a tudat,
Izzik bennem,felemelő,sosem múlhat.
Átjár a fény,a szeretet,forróság önt el’
Mikor érkezik az üzenet,az éltető jel.

Mint a bánat’s boldogság asszonyát,
Úgy érint engem,úgy élem e csodát.
A jeleket küldő sorsnak adok hálát,
Amiért vagy,s egy más világban vársz rám.

ÉDES M. ( Zimányi Márti)

Zimányi Márti & ÉDES M.
Author: Zimányi Márti & ÉDES M.

Végtelen boldogsággal tölt el, hogy e közösségnek tagja lehetek. Zimányi Márti alias ÉDES M. vagyok, az idősebb korosztályhoz tartozom. Hosszú lenne leírni mi mindennel foglalkoztam, a szó szoros értelmében az élet volt a tanítómesterem. Kezdetben írói néven,ÉDES M. utóbb a születési nevem hozzáadásával jelennek meg az írásaim. Pár hónapja verseket, novellákat írok. Jellemzően az érzelemvilágom inspirál, de gyakran képzeletem szüli az írásaimat. Úgy érzem végre megtaláltam, amit kerestem. Az írásban leltem magamra, ebben tudok kiteljesedni. Kedvenc idézetem : “Olyanok vagyunk, mint a könyvek. A legtöbb ember csak a borítót látja. Néhány ember csak a bevezetőt olvassa el. Sok ember hisz a kritikusoknak. És csak egy-két ember lesz, aki ismeri a tartalmat.” (Émile Zola)

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A Kedveshez

Nélküled árva vagyok, Helyem e világon nem találom. Melletted nyugalomra lelnék, Lábaidnál heverve megpihennék. Égő ajkam kínzó szomját, Mézízű ajkad hűsén oltván, Másra már nem is

Teljes bejegyzés »
Prózák
Csatlós Melinda

Mikor a Tázló befagyott

Béke és csend övezi a tájat, s talán így karácsony felé nincs is nagyobb ajándék, mint mikor az égből hulló fehérség egy végtelen takaróként borít

Teljes bejegyzés »

Pajzsod

Pajzsod   Eléd állok, búj mögém, Hogy testem pajzsod legyen, Hátha inkább köt belém, Gyalázzon, küzdjön velem!   Verjen, üssön, rajta hát! Másik orcám is

Teljes bejegyzés »

A lapát

Egy elvetemült gondolattól vezérelve hajnalban indultunk útnak. Jó meleg autónkban hol énekelve, hol viccelődve haladunk a jégtől fagyos úton. Mindig tréfás JPS-em borsot törve az

Teljes bejegyzés »

Reggeli csend Ma minden olyan hallgatag, mintha nem kelt volna fel a Nap. Alig jár ember a városon, madár se szól az ágakon. Mintha nem

Teljes bejegyzés »

Én mindig várlak Akkor is, hogyha nem akarlak, mert zárva már minden ablak, állok némán az éjszakában, és reszketek láthatatlan lázban. Akkor is, ha többé

Teljes bejegyzés »