Ég veled!

Mostmár nélküled kell élnem

Sosem lehetek már melletted

Ég veled!

 

Szívem apró darabokban hever

S többé kezeid nem ragasztják össze

Ég veled!

 

Semmi rosszat nem követtem el ellened

De mégis ez volt a te döntésed

Ég veled!

 

Elmentél pedig maradást ígértél

S minden szépet és jót magaddal vittél

Ég veled!

 

Rádgondolni mindennap mérgezi életem

Ezért el kell engedjelek még akkor is ha nehéz lesz

Ég veled!

 

Kívánom, hogy a fájdalmat amit okoztál nekem

Érezd te is szívedben!

Ég veled!

 

Remélem egyszer majd rájössz arra

Hogy ostobaság volt minden tetted

Ég veled!

 

Szerelmem meg nem becsülted

Ezért kimondom amire eddig nem voltam képes:

Ég veled!

 

(A képet a mesterséges intelligencia generálta a versemhez.)

Berecz Klaudia
Author: Berecz Klaudia

Berecz Klaudia vagyok, 2007. április 26-án születtem Budapesten és jelenleg is a fővárosban élek. Jelenleg színművészeti szakgimnáziumban tanulok. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az Irodalmi Rádió tagja lehetek, köszönöm! Az írás mindig is fontos része volt az életemnek. Egyfajta menekülés is számomra ahol kiadhatom magamból az örömöt és a bánatot is egyaránt. "Akkor tudok igazán önmagammal lenni, amikor írok. Ez egyfajta utazás a bennem lakó lélek megismerésére, mert minden történetemben picit benne vagyok én is." ~Nina Collins~

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az én Anyám

Edit Szabó : Az én Anyám Mottó : Anya csak egy van ! Az én anyám úgy szeretett, nem engedte el kezemet, kicsi falu,kicsi háza,

Teljes bejegyzés »

Egy nyugdíjas futócipő gondolatai

Egy kisváros sportboltjának polcán hónapok óta csak arra vártam, hogy valaki belépjen, magával vigyen, mert szüksége van rám ahhoz, hogy együtt rójuk a kilométereket.  Mivel

Teljes bejegyzés »

Árva

Sisa Richárd: Árva  Felhőt les Fannika.  Testét csalafinta ívbe csavarva kihajol az ablakon és a vándorló felhő-népet álmosan csodálja. Szállnak, szállnak a felhők pamacsosan. Földimogyoró szeme opálos

Teljes bejegyzés »

Altatódal

Csillagos fenn az ég, dalokat zeng a rét. Könnye lehull, földre gurul, új életet igéz.   Felhőt ringat az ég, végtelen tengerkék. Illan bánat, fújja

Teljes bejegyzés »

Csupaszon

Vihar rántott a torkába, szótlanul burkolt magába. Lefújt egy félelmes árnyat, mosta arcomról a mázat, oldotta a durva kérget, mit rám ragasztott az élet.  

Teljes bejegyzés »