Meddig?

 

Meddig leszel még önmagad rabja,

Ki a pofonokat mindig kapja?

Meddig leszel még hibás mindenért,

Ki a hibás mindezért?

Meddig okolod még magadat,

Ki miatt adtad fel önmagad?

 

Mikor leszel végre bátor?

Az életed nem csak álom.

Mikor lépsz ki a fényre?

Hisz ‘oly hamar itt a vége…

Mikor hiszel már magadban?

Ne élj a múltban ragadva!

 

Hidd el, hogy képes vagy bármire,

s ehhez nincs szükséged senkire!

A titok nyitja benned van,

csak az kell, hogy megragadd!

Ne félj! A változás csodás,

ezúttal nem lesz rajtad fogás!

Szegedi Viktória
Author: Szegedi Viktória

Tisztelt olvasó közönség! Engedjék meg, hogy pár mondatban bemutatkozzak önöknek! Szegedi Viktória vagyok. Baján születtem és gyermekkorom első pár évét egy közeli kis faluban éltem le. Szüleim válása meghatározó szerepet töltött be gyermek éveimben és további életem során is. 2023 év végén sajnálatos módon Édesapámat elvesztettem és ennek nyomán, kicsit több, mint fél év múltán elkezdtem írni. Elsőre mondhatni terápiás jelleggel, viszont mára már ott tartok, hogy az elmúlt fél év során több, mint 50 verset írtam, amiket a nemrég létrejött Lélek Dal nevű (Facebook, Instagram, Tiktok) oldalamon heti rendszerességgel közzé is teszek! https://www.facebook.com/profile.php?id=61571189211034 Az írás számomra egy teljesen új életszeméletet adott, aminek hála a bennem lakozó érzéseket, legyenek azok jók vagy rosszak megtudom élni és kellő módon fel tudom azokat dolgozni. Nem titkolt célom az írással, hogy másoknak és önmagamnak segítsek vele! Hogyha csak egy picit is szebbé tehetem más napját, vagy csak egy kicsit más irányba mozdul el valaki ennek hatására, akkor én büszkén mondanám, hogy nyertem! Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy én még nem látom de Édesapám anno elültetett bennem egy kis magvat, ami most sarjad ki éppen! Tudom, ez még csak az út eleje, de hiszem azt, hogy kellő elszántsággal még messzire juthatok! Köszönettel tartozok...

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Két tokaji tájkép

Rákönyökölök a tokaji Erzsébet híd korlátjára és gyönyörködöm a tájban. Velem szemben a Bodrog, jobbról pedig a Tisza fut sietve. Bodrogközt úgy fogják közre ilyenkor

Teljes bejegyzés »

Ki vagyok én?

  Ha kérded, tőlem ki vagyok én? Nem tudok felelni rá, Nem én. De gyere közelebb! Ülj ide az ölembe! Nézz a szemembe mélyen! A

Teljes bejegyzés »

Virágzó tavasz

A vadszilvafa reggel matt flitterekkel szórja tele a tavaszi kabátokat. Aranyvessző ragyogása borítja be a zöldellő sétányokat és parkokat.   Puhára bélelt bakancsok kitaposták már

Teljes bejegyzés »

Holnap

Holnap lesz a legeslegjobb napom, Hiszen majd szülinapot ünneplünk. Egy szép virág az én ajándékom, És anya annak majd igazán örül. A boltos szerint különleges…

Teljes bejegyzés »

Száz éve

Éppen száz éve állok itt. Éppen száz éve nézek át zöldellő rétek, virágzó dombtetők felett. A kótyagos ősz szomorkás színekbe öltöztette a környező tájat, s

Teljes bejegyzés »

Bármikor

Bármikor   Útjaim fel, S alá mint; Szemem, egyszer az utcáról, Utána a buszról tekint. Koszos a város, Külvárosa füstös; De a jövő még mindig…

Teljes bejegyzés »