Fájdalom minden perc, hogy nem vagy már velem
Fájdalom minden perc, mit nem élhetek meg veled!
Búcsú nélkül hagytad el ezt a világot
Sírodra lányaid épp most helyeznek virágot.
Kegyetlen az élet, de a halál még rosszabb,
Ki és hogy dönti el mennyi egy élet hossza!?
Fájdalom! Ezt érzem szüntelen.
Fájdalom! Minden nap küzdelem!
Fájdalom! Felemészt lassan.
Fájdalom! Meddig kell hagyjam?
Fájdalom! Felemészt a tudat.
Fájdalom! Többé nem mutatsz utat!
Fáj a tudat, hogy nem vagy már velem
Fáj a tudat, mit utoljára mondtál nekem!
Ha itt lennél, öledbe ülnék, mint akkor
Te rám néznél s nevetnénk, csak úgy mint anno.
Bárcsak lenne még egy napunk együtt,
Elmesélnék mindent, mi azóta felgyűlt.
Fájdalom! Itt lakozik bennem.
Fájdalom! Zűrös a lelkem!
Fájdalom! Mikor lesz már szünet?
Fájdalom! Csak egy percet kérek!
Fájdalom! Engedj el végre!
Fájdalom! Legyen végre béke!
Author: Szegedi Viktória
Tisztelt olvasó közönség! Engedjék meg, hogy pár mondatban bemutatkozzak önöknek! Szegedi Viktória vagyok. Baján születtem és gyermekkorom első pár évét egy közeli kis faluban éltem le. Szüleim válása meghatározó szerepet töltött be gyermek éveimben és további életem során is. 2023 év végén sajnálatos módon Édesapámat elvesztettem és ennek nyomán, kicsit több, mint fél év múltán elkezdtem írni. Elsőre mondhatni terápiás jelleggel, viszont mára már ott tartok, hogy az elmúlt fél év során több, mint 50 verset írtam, amiket a nemrég létrejött Lélek Dal nevű (Facebook, Instagram, Tiktok) oldalamon heti rendszerességgel közzé is teszek! https://www.facebook.com/profile.php?id=61571189211034 Az írás számomra egy teljesen új életszeméletet adott, aminek hála a bennem lakozó érzéseket, legyenek azok jók vagy rosszak megtudom élni és kellő módon fel tudom azokat dolgozni. Nem titkolt célom az írással, hogy másoknak és önmagamnak segítsek vele! Hogyha csak egy picit is szebbé tehetem más napját, vagy csak egy kicsit más irányba mozdul el valaki ennek hatására, akkor én büszkén mondanám, hogy nyertem! Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy én még nem látom de Édesapám anno elültetett bennem egy kis magvat, ami most sarjad ki éppen! Tudom, ez még csak az út eleje, de hiszem azt, hogy kellő elszántsággal még messzire juthatok! Köszönettel tartozok...
