Úgy hívogat a vadregény, várlak már.
Szép kék szemed varázsa rám tekint.
Szerelmünk csodája gyúl, megérint.
A tág vadont járván leszünk egy pár.
Bús szívemen kinyílik a kapuzár.
Mézízű bódulat a miénk megint.
Most táguló, vidám jövőnk felénk int.
Árnyas fáink alatt új út s idő vár.
Vad vágyaink kérlelnek: együtt legyünk.
Mély tomboló szerelmünk szárnyat ad.
Szállongunk, repkedünk megértő párban.
Míg bársonyos csúcson kibomlik lelkünk,
Az érzésünk a csókjainknak átad.
Erős karod ölel, ringat lágyan.
Author: Horváth Zita
Gyermekkorom óta egyre jobban szeretek olvasni. Első legkedvesebb olvasmányaim: Horgas Béla: Mesélek a zöld disznóról, Hetvenhét magyar népmese, A. A. Milne: Micimackó és Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg. Magyartanáraim: Pék Pál, Borók Erzsébet és Dr. Márkus Ferenc emberségre és az irodalom szeretetére neveltek. Kamaszkoromban kezdtem el verseket írni. Ha valami fájdalom ért, versírással vigasztaltam magam. Néhány nap múlva kidobtam az írásaim. Amit először megtartottam egy töredék: Ragyogó tündefény Áradó hű remény Boldogság Első versem 2001.07.18-án született Csipkerózsika felébred címmel. Eleinte csak magamnak írtam, majd pályázatokra. Miután művész barátnőm felfedezett, 2015. februárjában önálló irodalmi estet szerveztetett nekem. Írásaimon érződik a foglalkozásaim hatása. Szombathelyen végeztem tanító szakon, később Kaposváron könyvtárosként. 2022-ben csatlakoztam a Takács László Irodalmi Körhöz. A tíz éves TALK Egyesület Örök most antológiájának címadója vagyok. Verseim antológiákban jelentek meg. Karácsony fénye című költeményemmel kerültem az Irodalmi Rádió szerzői közé. Köszönöm a lehetőséget.
