Vadregényes érzelem

Úgy hívogat a vadregény, várlak már.
Szép kék szemed varázsa rám tekint.
Szerelmünk csodája gyúl, megérint.
A tág vadont járván leszünk egy pár.

Bús szívemen kinyílik a kapuzár.
Mézízű bódulat a miénk megint.
Most táguló, vidám jövőnk felénk int.
Árnyas fáink alatt új út s idő vár.

Vad vágyaink kérlelnek: együtt legyünk.
Mély tomboló szerelmünk szárnyat ad.
Szállongunk, repkedünk megértő párban.

Míg bársonyos csúcson kibomlik lelkünk,
Az érzésünk a csókjainknak átad.
Erős karod ölel, ringat lágyan.

 

Horváth Zita
Author: Horváth Zita

Gyermekkorom óta egyre jobban szeretek olvasni. Első legkedvesebb olvasmányaim: Horgas Béla: Mesélek a zöld disznóról, Hetvenhét magyar népmese, A. A. Milne: Micimackó és Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg. Magyartanáraim: Pék Pál, Borók Erzsébet és Dr. Márkus Ferenc emberségre és az irodalom szeretetére neveltek. Kamaszkoromban kezdtem el verseket írni. Ha valami fájdalom ért, versírással vigasztaltam magam. Néhány nap múlva kidobtam az írásaim. Amit először megtartottam egy töredék: Ragyogó tündefény Áradó hű remény Boldogság Első versem 2001.07.18-án született Csipkerózsika felébred címmel. Eleinte csak magamnak írtam, majd pályázatokra. Miután művész barátnőm felfedezett, 2015. februárjában önálló irodalmi estet szerveztetett nekem. Írásaimon érződik a foglalkozásaim hatása. Szombathelyen végeztem tanító szakon, később Kaposváron könyvtárosként. 2022-ben csatlakoztam a Takács László Irodalmi Körhöz. A tíz éves TALK Egyesület Örök most antológiájának címadója vagyok. Verseim antológiákban jelentek meg. Karácsony fénye című költeményemmel kerültem az Irodalmi Rádió szerzői közé. Köszönöm a lehetőséget.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Két tokaji tájkép

Rákönyökölök a tokaji Erzsébet híd korlátjára és gyönyörködöm a tájban. Velem szemben a Bodrog, jobbról pedig a Tisza fut sietve. Bodrogközt úgy fogják közre ilyenkor

Teljes bejegyzés »

Ki vagyok én?

  Ha kérded, tőlem ki vagyok én? Nem tudok felelni rá, Nem én. De gyere közelebb! Ülj ide az ölembe! Nézz a szemembe mélyen! A

Teljes bejegyzés »

Virágzó tavasz

A vadszilvafa reggel matt flitterekkel szórja tele a tavaszi kabátokat. Aranyvessző ragyogása borítja be a zöldellő sétányokat és parkokat.   Puhára bélelt bakancsok kitaposták már

Teljes bejegyzés »

Holnap

Holnap lesz a legeslegjobb napom, Hiszen majd szülinapot ünneplünk. Egy szép virág az én ajándékom, És anya annak majd igazán örül. A boltos szerint különleges…

Teljes bejegyzés »

Száz éve

Éppen száz éve állok itt. Éppen száz éve nézek át zöldellő rétek, virágzó dombtetők felett. A kótyagos ősz szomorkás színekbe öltöztette a környező tájat, s

Teljes bejegyzés »

Bármikor

Bármikor   Útjaim fel, S alá mint; Szemem, egyszer az utcáról, Utána a buszról tekint. Koszos a város, Külvárosa füstös; De a jövő még mindig…

Teljes bejegyzés »