Reggel az óceán partján

 

Reggel az óceán partján

Ma csupán a partot figyeltem, megpróbálom elétek varázsolni a látványt.

Tenerifén minden évben valami más vonja magára a figyelmemet. Számomra határtalan öröm megfigyelni a természet csodáit. Órákig elnézem…nemcsak a színes, virágos , pálmafás, kék égboltos tájakat .

A kora reggeli csendet csak az óceán dübörgő hangja töri meg minduntalan. A dagály  hatalmas lélegzetekkel korbácsolja a méteres hullámokat a látóhatárról indulva. A közelben még mélykék víz egyre világosodik és a parti fövenyhez érve erejét fitogtatva zúdul a homokra maga előtt görgetve a mederből felkorbácsolt fekete köveket, kagylóhéjakat. Tarajos habjával szétterül a fövenyen majd újból visszahúzódik a végtelen sós vízbe apró terheivel. Szemben már a következő vízfal magasodik, hogy hatalmas robajjal befejezze folyamatos küldetését a fényes fekete víztörő szikláknál. A mélyen benyúló sziklasor ketté bontja a homokos partot. Egyik oldalán a barnás homokon, mint a habos tejeskávé folyik szét a víz ahogy kinyújtózik. A másik oldalon a partot éjfekete apróra tört lávakövekből alakították az idejárók fürdőzők kényelmére. Itt az óceán hullámai habos feketekávéra varázsolják a fövenyt. Lassan a nap egyre erősebben melegíti a korai futók, sétálók talpa alatt a vizes talajt. Az apró csillogó homokkristályok csillogását megtörik a sűrűsödő lábnyomok. Rövid életük nyomait elmossák a megállás nélkül érkező vízhullámok.

(Rodé Klára 2025. február, Tenerife)

 

 

Rodé Klára
Author: Rodé Klára

Mottóm: „A rohanó évekkel az életnek nincs vége… Csak ha elfogy a szó, elhal a zene, megtorpan a tánc, elapad a szeretet.” (R.K.) Az írás örömforrás és vallom, hogy nincs korhoz kötve. Magam is rátaláltam néhány éve, jóval túl az életem delén. Érlelte az idő, a végnélküli tapasztalás, az olvasóim, barátaim lelkes bíztatása. Mozgalmas életutam karrier építéssel, utazásokkal, szerelmekkel, gyermekeimmel, unokámmal, elveszített férjekkel kiapadhatatlan forrásnak bizonyultak. Valóságos történeteim néha szomorú, ironikus vagy humoros, pikáns mozaikjait az elmúlt hét évben novelláskötetekbe gyűjtöttem, (Életre keltek, A hatfejű sárkányfemina, Félárnyék, Az én kaleidoszkópom, Tenyérnyi történetek címekkel) szerzői kiadásban megjelentettem akárcsak az első regényemet, Az arcnélküli férfi-t is. Antológiák társszerzője voltam. A prózák mellett versekkel is próbálkozom. Közlésvágyam határtalan, életünk ellesett pillanatairól, tárgyakról másképpen, emlékeimről, töprengéseimről. Az írás az életem része lett. Örömmel osztom meg novelláimat, könyveimet az érdeklődő kedves Olvasókkal. Email címem: rode.klara@gmail.com

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

    1. Kedves Rita! Örülök, hogy megérintett a leírásom alapján az óceán számomra mindig félelmetes, csodás ereje. Szeretettel üdvözöllek még mindig Teneriféről. Rodé Klári

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A megbocsátás hajlékony padján

   A megbocsátás hajlékony padján     Ott ülni csak némán és csendesen, hallgatni mások megbocsáthatatlan, alávaló bűneit. Hidd el, talán úgy érdemes! Gyakran ellened

Teljes bejegyzés »

A szöcskék is látták

    A szöcskék is látták   A ráérősen jóleső szeptemberi kiránduláson nem messze a Dunától, hajborzoló langyos szellő igazítja a Vértes közeli utak mentén a

Teljes bejegyzés »

Igazságtalanság

  Az élet igazságtalanságok sora, A kérdés, hogyan reagálunk a rosszra. Elfogadjuk, belenyugszunk, vagy kesergünk, Vagy felvesszük a kesztyűt s csatába megyünk.   A világ

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Lebegés

Rózsa Iván: Lebegés Tisztán, érdek nélkül szeretni: igaz érzés. Hozzásimulni, szerelemből szeretkezni: igaz érzék. E zavaros, felfordult világban embernek maradni: igaz érték. Mindhármat magadban megőrizni:

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szentjánosbogárka

Rózsa Iván: Szentjánosbogárka A Földön itt-ott pislákol még valahol egy kis szeretet; Éjszaka fénylik, mint valami holdkóros szentjánosbogárka. Szégyelli magát, pedig az emberiség szenvedett már

Teljes bejegyzés »