Néha azért verselek,
Hogy a bennem lévő érzelmek
El ne vesszenek
S emlékezzenek arra, hogy élhetek.
Köszönöm a jóistennek,
Hogy túléltem ezt az egészet
S bár magamon kívül csak ő segíthet,
Meghagyott nekem egy Kincset.
Te vagy a tőle kapott Kincsem.
Mégha nagy árat is fizettem érted,
Még egy belőled e világon nincsen,
Te hoztál világra, te vajúdtál értem.
Veled a múlt már nem fáj nekem,
Sebhelyeimre gyógyír szavad.
Bárhogy is tépett az életem,
Te voltál, ki a bajban mindig szaladt.
Nem tudom, merre visz majd a sors,
Milyen harcok várnak még rám,
De míg a szíved értem dobog,
Nem félek semmitől igazán.
Ha elbuknék, te felemelsz,
Ha elfáradnék, te viszel.
Te vagy a kincsem, az égi ajándék,
A legszebb csoda, ami örökre itt lesz.
2025.02.12. – B. R. M.
(Az illusztrációt a vershez a ChatGPT mesterséges intelligencia készítette)
Author: Busa Regina Mária
Busa Regina Mária vagyok, költő, rímfaragó. Egy majdnem végzetes tragédiába torkollott baleset túlélője, akit gyökeresen átértékelt az élet. Azóta a világ dolgai mélyebben megérintenek, úgy mint az élet, a halál vagy a szerelem. Sokféle érzés kavarog bennem, amit szabadon próbálok kifejezni verseimben.