Nem tudom, hogy mit akar a világ

Nem tudom, hogy mit akar a világ

Nem tudom, hogy mit akar a világ,
nem tudom kinek és hogyan
Csak azt tudom: beszélni, cselekedni kell,
nem üres frázisokat kergetve merengeni,
nem arcunkat törölközőbe rejteni
nem kínnal és keservvel múltat és igéket nyelni el
nem l’art pour l’art ódákat zengeni
A próféták hibáztak talán
kik tudós világról zengzedeztek
Mi valósult meg a vágyakból
helyette a pénz-hatalma lett az álmokból
Vörösebben a Marsnál szikrázik a Föld
a lelkekben dúló ádáz viszálykodás
A háború csak külsőség, csak ráadás
A nagy csatabárdok ma is fényesednek:
a názáreti, a benáreszi, a mekkai, a walesi
lesúlyt-e még, mert ez lenne a vég
Csak nézz az artcokra:
el sem hinnéd: tombol a békevágy
ma is ,mint évezredek óta.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. „A próféták hibáztak talán
    kik tudós világról zengzedeztek
    Mi valósult meg a vágyakból
    helyette a pénz-hatalma lett az álmokból”

    Az emberek békét akarnak, csak rossz vezetőt választanak, olyanokat, akiket csak a saját jólétük és vagyonuk érdekel, pénzért, hatalomért beáldozzák az embert.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az idő végtelen tengerén

Az idő végtelen tengerén, feltűnt egy vitorla: vászon, remény, s a hajótörött árboc-csonkba kapaszkodva, csak erre várt, hullámokkal viaskodva… …egykoron magányom sós ízű tengerén, hánykolódtam

Teljes bejegyzés »

A 17. tükörkép

Anyai nagyszüleim háza Adorjánházán állt, a Marcal mentén. Gyerekként persze nem gondoltam arra, hogy egyszer majd minden részlete fontossá válik. Akkor egyszerűen a nagymamáék háza

Teljes bejegyzés »

Giuseppe

Giuseppe csak ül. Ül, nézi a vizet, élvezi, ahogy bárka ringatózik a vízen. Nem durván, nem nagy kilengésekkel, csak úgy kedvesen, ahogy a várakozó halászbárkák

Teljes bejegyzés »

Mementó

Ahogy a csepp csobban, és a csend szétrobban, mert lehull a vízatom, és koppan a talapzaton, úgy jajdul fel a tudat, mikor fájón rámutat, hogy

Teljes bejegyzés »

Sárga-barna

Lucskos avarban járda se látszik, egy lány áll zavartan, látom, hogy fázik. Arany haja csillan a fényben, ideje mennem, nem szabad néznem. Zsíros iszapban, kiskutya

Teljes bejegyzés »

Eljött újra

  Itt van az ősz és szebb, mint eddig valaha, Belepi az erdőt cinegék kacaja. Bukfenceznek a levelek, egymást váltják, Kizárt, hogy ezt valaki ne

Teljes bejegyzés »