Nem, többé nem tudsz bántani!

Nem, többé nem tudsz bántani!
Túl sokszor törtél már össze!
Nem, többé nem tudsz bántani!
Ideje, hogy megtörjem a csöndet.

Hát alkut kötöttem egy démonnal,
Miután miattad feküdtem félholtan,
Miután hátba szúrtál, majd leléptél,
S közben a fájdalmamon nevettél.

Tudtam jól, hogy egyszer ennek is vége,
De azt nem, hogy a szívemet kényszeríted térdre.
Hogy kínzol, gyötörsz, s a mélybe löksz,
Bárcsak én is lehettem volna bölcs!

De tanultam a hibáimból, végre,
A sorsomat most én veszem kézbe!
A szívem köré falakat építek fel,
Torkig vagyok a második esélyekkel!

A szép szavaid már nem hatnak rám,
Átlátok rajtad, nem kell, hogy játssz.
Az igazi valódat most láttam csak,
Hogy végre lehullt rólad a maszk.

Szemeid fakók és élettelenek,
Nem vagy más, csak egy éretlen kisgyerek.
Egy megtört, megfáradt lélek,
Aki még eddig nem lelt békére.

Nem hibáztatlak én, már oly régen,
Harag sem dúl már feléd bennem.
Már csak a sajnálat önt el engem,
Mikor eszembe jutsz hirtelen.

Nem, többé nem tudsz bántani,
Mert már elfeledtelek én rég.
Nem, többé nem tudsz bántani,
Mert a fájdalom tett erősebbé!

Ryna Overlevende
Author: Ryna Overlevende

Hali! Az írói álnevem Ryna Overlevende (ejtsd: Rina Óvörlevená) Már általános iskolás korom óta foglalkoztat az írás, mivel akkor találtam meg nővérem szárnypróbálgatásait a gépünkön, és nagyon szerettem volna én is olyan történeteket alkotni, mint amilyet ő elkezdett. A másik fő ok, amiért az írás felé vitt az utam, hogy mindig szerettem elképzelni sztorikat, egy más világot magamnak messze az otthon gondjaitól. Az írás és a képzeletem volt az én menedékem. Az Irodalmi Rádió tagjaként szeretném a műveimet megmutatni a világnak, célom, hogy olyan örömet okozzanak az írásaim az embereknek, mint amilyet nekem okoz mikor írom őket!

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. „Az igazi valódat most láttam csak,
    Hogy végre lehullt rólad a maszk.”

    Remek sorok. Bizony így igaz, hogy „ami nem öl meg, az megerősít”. Azért nem mindenki ilyen galád, és ha egyszer eljön az igazi, akkor a korábbi sérelmeiddel ne ruházzad fel őt!

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Hangolódás

  Fenyő illat öleli át a kis szobát, Angyalszárnyak suhanása hallatszik át. Lobogó gyertyaláng táncol fehér vásznon, Közelg a várva várt, áldott, szép Karácsony.  

Teljes bejegyzés »

Elmerengve

Szabadok voltunk, mezítlábasok…Nyaranta boldogan rúgtuk a port.Jobb napokon friss cipóból kaptunk porciót,de leginkább szétosztottuk, kinek mije volt.A hirtelen zápor minket nem zavart,ázott a bőrünk a

Teljes bejegyzés »
Versek
Nyári Tímea

Füst…

Kék öblök lassan vándorló ködén át, Egy barna rúdba zártam most a mát. A parázs lüktet, mint a forró ér, S a szürke hamu lassan

Teljes bejegyzés »

Új arc a régi testben

Új arc a régi testben    Megszülettem újra, bús csodában, Valami meghalt, s nem volt sirató, Nem vágott kés, nem sikoltó kín ez, Csak egy

Teljes bejegyzés »
Prózák
Nyári Tímea

A homály harangja

Io izgatottan várta a születésnapját. Szerencsének érezte magát, hiszen október 31-én született. Mindig mosolyogtatónak találta, hogy az emberek mennyire félnek Halloween éjszakájától. Pedig számára ez

Teljes bejegyzés »