Nem, többé nem tudsz bántani!

Nem, többé nem tudsz bántani!
Túl sokszor törtél már össze!
Nem, többé nem tudsz bántani!
Ideje, hogy megtörjem a csöndet.

Hát alkut kötöttem egy démonnal,
Miután miattad feküdtem félholtan,
Miután hátba szúrtál, majd leléptél,
S közben a fájdalmamon nevettél.

Tudtam jól, hogy egyszer ennek is vége,
De azt nem, hogy a szívemet kényszeríted térdre.
Hogy kínzol, gyötörsz, s a mélybe löksz,
Bárcsak én is lehettem volna bölcs!

De tanultam a hibáimból, végre,
A sorsomat most én veszem kézbe!
A szívem köré falakat építek fel,
Torkig vagyok a második esélyekkel!

A szép szavaid már nem hatnak rám,
Átlátok rajtad, nem kell, hogy játssz.
Az igazi valódat most láttam csak,
Hogy végre lehullt rólad a maszk.

Szemeid fakók és élettelenek,
Nem vagy más, csak egy éretlen kisgyerek.
Egy megtört, megfáradt lélek,
Aki még eddig nem lelt békére.

Nem hibáztatlak én, már oly régen,
Harag sem dúl már feléd bennem.
Már csak a sajnálat önt el engem,
Mikor eszembe jutsz hirtelen.

Nem, többé nem tudsz bántani,
Mert már elfeledtelek én rég.
Nem, többé nem tudsz bántani,
Mert a fájdalom tett erősebbé!

Ryna Overlevende
Author: Ryna Overlevende

Hali! Az írói álnevem Ryna Overlevende (ejtsd: Rina Óvörlevená) Már általános iskolás korom óta foglalkoztat az írás, mivel akkor találtam meg nővérem szárnypróbálgatásait a gépünkön, és nagyon szerettem volna én is olyan történeteket alkotni, mint amilyet ő elkezdett. A másik fő ok, amiért az írás felé vitt az utam, hogy mindig szerettem elképzelni sztorikat, egy más világot magamnak messze az otthon gondjaitól. Az írás és a képzeletem volt az én menedékem. Az Irodalmi Rádió tagjaként szeretném a műveimet megmutatni a világnak, célom, hogy olyan örömet okozzanak az írásaim az embereknek, mint amilyet nekem okoz mikor írom őket!

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. „Az igazi valódat most láttam csak,
    Hogy végre lehullt rólad a maszk.”

    Remek sorok. Bizony így igaz, hogy „ami nem öl meg, az megerősít”. Azért nem mindenki ilyen galád, és ha egyszer eljön az igazi, akkor a korábbi sérelmeiddel ne ruházzad fel őt!

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ha majd…

Tudom jól, nem tarthat minden örökké.  Egyszer majd elmúlik,véget ér,  ha mégoly szép is a meleg nyár s vele a napsütés.  Ha majd fenn az égen sötét felhők vonulnak.  Ha majd hideg, csípős szelek fújnak újra.  Ha majd a magasból szomorú őszi esők hullanak. 

Teljes bejegyzés »

A boldogság titka

A boldogság titka   Hallgatni édesanyád méhében két szív örök dobogását. Átélni a földi megszületés fényes égi ragyogását.   Meglátni egy varázslatos szempár két csodálatos

Teljes bejegyzés »
Prózák
Petes H. László

Képzelt égi traccs

részlet. rész     Valamikor, nem is olyan régen, egyszer, nem is akkor, hanem lehet tegnap, vagy inkább ma, talán holnap… bandukoltam az égi fellegek

Teljes bejegyzés »

Kövek

Rég álltak így egymás mellett, ezredévek múltak, teltek, ők hallgatagon figyeltek, jól értették már a csendet.   Egyiküknek büszke szirtje merészen kéklett az égbe, másikuknak

Teljes bejegyzés »

Hajnali tavasz

Edit Szabó : Hajnali tavasz Bágyadtan kél fel a korai napsugár, áttör magasból a kéklő felhők útján, szép sárga fénye melegíti a szemem, de testemhez

Teljes bejegyzés »