Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, az Óperenciás-tengeren is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egy forrás.
Ez a forrás nagyon különleges volt. Nem, csak azért, mert ott lakott a forrás tündére, hanem azért is, mert tavasszal a hóolvadáskor, és a hosszú esős napok után, mint a gejzír tört fel a magasba.
Ilyenkor gyakorta lehetett látni a forrás tündérét, ahogy ott ült a sziklán. Hosszú mogyoróbarna haját megcsillantotta a napsugár, s megfésülte a szellő. Gyönyörködött a szívdobogtatóan szép látványt nyújtó forrásban, amit őrzött.
Minden reggel arra jártak az erdei vadak. Reggeltől- estig boldogan csicseregtek a madarak. Apró kis lepkék, méhek táncoltak, dúdoltak a virágszirmokon. Pazar volt a látvány.
Aztán jött a nyár. Felperzselte a földet a legmelegebb évszak. Búsult nagyon a tündér, mert teljesen kiapadt a forrás. Bánatában eltűnt az élők szeme elől, senki se láthatta. Úgy fohászkodott az ég felé nézve.
– Hol vagy felhő, esőfelhő? Nagy szükség lenne rád! Küldj egy kiadós nyári záport a földekre légy szíves!- de a felhő nem hallotta meg óhaját-sóhaját. Az éltető nap pedig továbbra is ontotta izzó, tikkasztó melegét. Így telt el a június, július és az augusztus. Egész nyáron alig esett pár csepp. Hiába könyörgött a forrás tündére:
– Hol vagy felhő, esőfelhő? Nagy szükség lenne rád! Küldj egy kiadós nyári záport a földekre légy szíves!- de a felhő most sem hallotta meg óhaját-sóhaját. Azonban, úgy augusztus utolsó időszakában mégiscsak megszánta.
Esőt küldött le jól megdagadt pocakjából. Nem ám akármilyet, hanem záport-zivatart hullajtott, villámlással és dörgéssel. Jó sokáig esett, mert a forrás ismét megtelt vízzel, és újra, mint a szökőkút tört fel a magasba.
Ettől kezdve gyakran lehetett látni a tündért, ahogy ott ült a sziklán. Hosszú mogyoróbarna haját fésülte jókedvűen. Gyönyörködött a lelket simogató, szép látványt nyújtó forrásban, amit őrzött.
Author: Gani Zsuzsa
Nyolc éve kezdtem verseket, meséket, történeteket írni, melyek főként a természetről, illetve hagyományőrzésről szólnak. Hiszen ismernünk kell a múltunkat és ezt a felmérhetetlen jelentőségű hagyatékot tovább is kell adnunk a jövő nemzedékének. Meséimen, verseimen, történeteimen keresztül szeretném segíteni a gyermekek teljes személyiségfejlesztését, a környezettudatos magatartás kialakítását, természet megszerettetését, megóvását, ezenfelül ékes magyar szavaink megbecsülését. Írás az egyik hobbim. Az irodalom és költészet szeretete táplálja lelkem. Jó érzés szárnyalni gondolataimmal. Szabadidőmet a családommal töltöm. Szeretünk utazgatni, sétálni, kirándulni. Megjelent könyveim: – 2018. Gani Zsuzsanna: Illemtudó mesék /Katica- könyv- műhely/ Bekerült az Aranykönyv TOP 10- be – 2019. /Előző könyv folytatása/ Gani Zsuzsanna: A Bummbele nyuszi család kalandjai 1. Számos folyóiratban, antológiában jelentek, jelennek meg verseim, meséim, történeteim. Tagja vagyok: Poet / irodalmi portál / 2016- óta Holnap Magazin Csermelyi Sándor irodalmi asztaltársaság 2021. óta Napkorong Irodalmi portál 2016. óta IRKA – Irodalom-kedvelők klubja 2016. óta és néhány más Fb irodalmi csoportnak