Pillangó

Bábjából félénken előbújt tünemény

Kedves lelkét kitárva száll felém.

Árnyak sűrű ködéből előmerészkedik,

Ujjam ringató hegyén megtelepszik.

 

Eldobott, törékeny angyali szökevény

Szívemben máglyaként lobbant reményt.

Szerető fénye áthatja szigetemet,

S éget el bennragadt töviseket.

 

A csodaszép pillangót hozzám emelve

Látom az apró harmat-könnyeket.

Féltő szememmel gyöngéden simogatom,

Fázó lelkét csókkal takargatom.

 

Íriszem pásztázza mindenszínű szárnyát,

Nyugodtzöldet, hidegkéket, sárgát.

Egész testén ragyog a piros szenvedély

Szomorúan békés gyászfeketén.

 

Röppenj a mellkasomra, hadd öleljelek!

Dicsérő szavakkal megfestelek.

Csendes állóvízként, tajtékzó hullámként,

Ahogy téged látlak, pont olyanként.

 

Fúrd szép fejed a nyakamba, elrejtelek!

Féllek, szeretlek, ellöklek, védlek.

Fájó múlt bánatának maró savától,

Jövőnek még ködös fullánkjától.

 

Végül tovaszállsz, hát egyedül hagysz engem.

Egyre távolodsz, fakó festményem.

Tétova hangjegyekkel lerajzoltalak,

Könnyekkel magamba elhantollak.

 

Mégis, a szívemben gyúlt máglya-reménnyel

Temetem csillogó emléked

És halványuló mosolyom mond beszédet

Gyönyörű szivárvány-hamvad felett.

 

Újra magányos árnyakba bábozódom.

S mióta megismertelek, tudom,

Hogyha fáradt szemem a föld alá hunyom,

Örökké pillangóval álmodom.

Somodi Gergely András
Author: Somodi Gergely András

Somodi Gergő vagyok, 1998-as évjáratú, a fővárosban születtem és élek ma is. Mindig is éreztem magamban indíttatást az alkotásra, de csak nagyjából két éve kezdtem el verseket fabrikálni először csak a saját magam szórakoztatására, illetőleg terápiás célzattal. Viszont egy saját verseskötet ötlete is felmerült bennem, amelyet szeretnék majd megjelentetni. Ehhez jó felületnek tartom az Irodalmi Rádió oldalát, mert szeretnék fejlődni, visszajelzéseket gyűjteni a többi alkotótól, illetve, mert ezáltal kipróbálhatom magam (és a műveim) egy nagyobb színpadon, ami akár egy hosszú szenvedélybetegség korai stádiumú tüneteként is értelmezhető. Az alkotói felfogásom a nyitottságra épül, mert úgy gondolom, hogy jót írni csak tabuk nélkül lehet. Eddigi egyetlen publikált művem az Irodalmi Rádió gondozásában jelent meg: Bennem maradt: Szerelmemnek Bálint-napra, 2025

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A mezőn sétálva

A mezőn sétálva (ViLLaneLLE)   Mezítláb sétálok a harmatgyöngyös fűben, Arcomat a szellő kedvesen simogatja, Talpam elmerül a pitypang bársonyos kelyhében.   Felettem a végtelen

Teljes bejegyzés »

Mélyszegénység

Mélyszegénység   A mélyszegénység sötét fogságában Gyötrődnek sokan szerte a világban. Nem vágynak kincsre, mesés palotára, Csak ételre a család asztalára.   Aprópénzt számolnak reszkető

Teljes bejegyzés »

Búcsú nélkül mentél el

Búcsú nélkül mentél el A viharok vad szeszélye, Földi ruhád nem kímélte. Zabolátlan éles karma, Ronggyá tépte, szétszaggatta. Az ifjú hév, mely úgy hajtott, Megfáradva

Teljes bejegyzés »

Örömmel élni

Örömmel élni Édenkert az életem. A kezemben egy alma mosolyra fakad, Megérint egy csoda, a szelíd öröm a lelkemből ki nem apad. Nincs palotám, kincsem,

Teljes bejegyzés »

Fény és árnyék

Éji árnyak karja átölel, Hívásomra csak a szél felel. Hegyeken repkedő félelem Lök szakadékba reményeket. Testem-lelkem meleg szóra vágy, Körbevon kenyérillatú láng, Lobog, áttáncol az

Teljes bejegyzés »

Délibáb

Pcsolinszky Kitty Délibáb   Lángoló kandallónál vacogva, sőt dermedten ülök. Szendergek, hallgatom, szerintük folyton mindent s mindenkit gyűlölök.   A szégyenek mellett éhezve keltem! És

Teljes bejegyzés »