Tudod, van az életem,
amiről azt hittem, hogy egész.
Úgy gondoltam ez így jó,
szép kerek, nincs benne hiányzó rész.
És ekkor jöttél te,
mint valami pajzson, ütöttél rajta rést,
én meg csak úgy, elteltem vele.
Szóval jöttél te és ebből az egészből,
csináltál még egészebbet.
Én egy pillanatig csak néztem,
hogy mit is kezdjek most veled.
S még lassan ocsúdtam,
tértem magamhoz,
rájöttem, hogy ott volt egy rész,
mit te most ki töltesz, s emelsz magadhoz.
Az egészből egy pici rész,
ami hiányzott és veled lett kész.
Az a rész, amiről eddig nem is tudtam,
ami most te vagy, s ha már nem lennél,
én sem lennék egész.
De most, hogy jöttél,
itt vagy velem,
kezed elengedni már nem merem.
A világ vagy nekem, mi részemmé vált,
s minden mi te vagy, engem körbe fon,
veled vagyok egész, hát maradj meg nekem.
Author: Vallyon Miklós
1975-ben születtem Szolnokon, Egy kis faluban nőttem fel, majd innen sodort az élet az ország szinte minden irányába. Egy időre külföld is részese volt az életemnek. Jelenleg is Szolnok mellett élek. Az irodalom, az írás, a versek mondhatni mindig körülöttem forogtak. A versek írása igazán a 90-es évek második felében indult nálam, majd valamiért ez a folyamat megszakadt. Az utóbbi években kezdtem újra írni, és írok szinte folyamatosan.
Egy válasz
„veled vagyok egész, hát maradj meg nekem.”
Jó, ha az ember megleli azt, aki kiegészíti őt.
Szeretettel: Rita