Mit remélsz?

Mit remélsz?

 

Mondd, mit remélsz,

Ha maradsz, pedig már rég búcsút intenél?
Mondd, mit remélsz,

 Ha folyton azt keresed, amit már rég felednél?


Mondd, mit remélsz,

Amikor a múlt fontosabb számodra a jelennél?
Mondd, mit remélsz,

Amikor elcsitítod a szót, amit kiejtenél?


Mondd, mit remélsz,

Amikor más igaza fontosabb a tiednél?
Mondd, mit remélsz

Egy háztól, mely nem az az otthon, hol melegednél?


Mondd, mit remélsz,

Ha megfagysz, mielőtt mást megérintenél?
Mondd, mit remélsz,

Ha az egyik feled vágyik, a másik pedig fél?


Mondd, mit remélsz,

Ha benned a gyötrő kétség él?
Mondd, mit remélsz?
Az önmagadba vetett hit nélkül, mondd, mit remélhetnél?

 

Czirják Tiborné Móra Gyöngyi
Author: Czirják Tiborné Móra Gyöngyi

Üdvözöllek. Czirják Tiborné Móra Gyöngyi vagyok. 1962. január 1-én születtem Makón, a hagyma városában. Első gyerekként érkeztem egy földműves családba. Az iskolai tanulmányaimat a helyi Bajza József Általános Iskola, majd a József Attila Gimnázium tanítványaként végeztem. Már az első osztály megkezdése előtt lenyűgözött a betűk, a tollak, ceruzák varázslatos világa. Elvarázsolt a csomagolópapír, a könyvek semmi máshoz nem hasonlítható illata. Magukkal ragadtak a mesék, a szépirodalom csodái. Tiszteletet váltott ki belőlem a mód, ahogyan a költők, írók a szavakkal megfestették, életre keltették a legmélyebb érzéseiket. A szívem szerint újságíró szerettem volna lenni, de mégsem jelentkeztem egyetlen főiskolára sem. Akkor még nem volt elég erős a célorientáltságom, s a kapott külső támogatás is hiányzott. Az érettségi után rövid időn belül férjhez mentem, majd ugyanilyen gyorsan érkeztek a gyerekek, szám szerint három fiú. Ezzel együtt előtérbe került a megélhetés és a napi gondok megoldására való törekvés, a nehézségek, az örömök megélése és háttérbe szorult mindaz, ami a belső hang által meg akart szólalni. Sok év, évtized után végre megszólaltak a mélyben szunnyadó szavak, s életre keltek a verseim. A mottóm: Amikor ráébredsz, hogy milyen értékes ember, lélek vagy és érzed, tenned kell valamit önmagadért, a szűkebb és tágabb világodért, nem az a...

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

    1. Drága Rita! Köszönöm szépen az egyetértő szavakat. Igen, a kudarcok az önbecsülés hiányából és az erőt nem adó hitnélküliségből teremtődnek meg. Sok értékes ember téved el emiatt az útvesztőiben. Szép mindennapokat kívánok szeretettel. Gyöngyi

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Sebem

Sebem Kék félhomályban zsong a kinti tér,pár szürke szó a hűvös falra száll,oly halk moraj, mi szívemig sem ér,s az őszi szélben nyomtalan megáll. Mit

Teljes bejegyzés »

Befagyott a tó vize

Befagyott a tó vize   Befagyott a tó vize. Gyere babám! Jer, ide! Nézd! Mily szép a tó! Nyáron ez egy itató. Idejönnek az állatok,

Teljes bejegyzés »

Álmatlan álmok

Álmaidban álmodozol álmatlan álmok álmairól, váratlan fájdalmak átkairól, vetetlen ágyak lányairól.   Látod az élet halálos vágyát, átkozott hajnal vöröslő házát. Látod a csendet, az

Teljes bejegyzés »

Hamar az ágyba!

A halkan szitáló hó lassan belepte az erdőt. Napról napra hosszabbak lettek a jégcsapok. Az állatok már rég elfoglalták téli vackukat. Legtöbbjük megtöltötte éléskamráját, és

Teljes bejegyzés »

Az igazi Karácsony

Halkan lépett be december havába, szinte észrevétlenül. Úgy ölel át bennünket, csendesen és melegen, mint puha, fehér hótakaró az erdőt, a földeket, az álmos falvakat,

Teljes bejegyzés »

A szeretet fénye

A szeretet fénye   A szeretet fényére vártunk, A hit, a remény és az öröm után. A templom előtti téren álltunk Várva felcsap ma a

Teljes bejegyzés »