A szerelem nékem…

Mily csodálatos teremtmény ez, melyt mindenki keres,
Melynek Szárnyaitól sok ember csillagokig repdes,
Vagy napokon át könnyek között jajgón átkozza,
S minden erejével száműzni, pokolra kívánja.
Mily érzelem ez, eme olykor ragyogó gyöngyfolyó,
Máskor fekete vihar, mely emberi szívnek fájó.

Nékem igaz oldala meleget adó gondolat,
Ajkaimat akkor lágy dalként elhagyó szavalat,
Hogy van valaki mellettem, ki a szívemnek kedves,
Kivel a lelkemnek legmélye bánatoktól mentes,
Hisz foghatom puha kezét a ragyogó napokon,
Mikor tulipánok s rózsák nyílnak lelki világon,
Érezhetem ölelését ha szememből könny fakad,
S megszűnik számomra, mi ama pataknak forrást ad.

S én vele vagyok legnehezebb pillanataiban,
Fekete viharoktól áztatott nagy pusztaságban,
Mikor a valóság értelem, érzelem nélküli,
Szívtelen, csupa gyalázással, hazugsággal teli.
Széles mosollyal válaszolnék a szép örömére,
Tudással, lelkesedéssel teli szövegeire,
Mert ez éltetőm, életemben a legszebb ajándék,
Közös örömök, megértések, többet én kérhetnék?

Nem kívánom az elérhetetlen gyönyörűséget,
Melynek egyetlen célja, hogy összetörjön szíveket,
Se csak az éjszaka élő szenvedély örömöket,
Melyet manapság ember mindennél jobban keresget.
Nékem ezen fájdalmak a szívemnek nem kellenek,
Ily egyestés élvezeteket sohasem keresek,
Csakis a valódi, tiszta és igazi szerelmet,
Az a fajta adhat nékem örök nyári életet.

Kazup-Nagy Máté
Author: Kazup-Nagy Máté

Köszöntöm az olvasót! Kazup-Nagy Máté vagyok, fiatal középiskolás diák, amatőr költő. Általános iskola óta írok verseket, és a mai napig az egyik kedvenc szabadidős tevékenységem, elfoglaltságom. Nem egy művem már megje- lent különböző antológiákban, amelyek mai napig mind sikert jelentenek. Verseimnek legfőbb témája a feltörő érzelmek rímekben való megfogalmazása. Az ember élete során sok mindent megtapasztal, akár az önfeledt örömöt, mely a csillagokig képes felrepíteni, vagy a mélyről feltörő fájdalmat, csak hogy egy-két példát megemlítsek. Számomra ezeknek versbe öntése egyrészt megnyugvást jelent, másrészt később a műveket elővéve és újból elolvasva könnyen fel tudom idézni azokat a pillanatokat, amelyek nagy hatással voltak rám. Ezen kívül a tájversek is közel állnak hozzám, hiszen akár egy őszi kép, vagy egy borongós téli nap is képes érzelmeket előhívni. Innen is köszönöm a családomnak, barátaimnak és tanáraimnak a bíztatást és a támogatást, valamint az Irodalmi Rádió szerkesztőségének, hogy tagja lehetek az alkotó közösségnek, és remélem, hogy a verseim elnyerik az olvasók tetszését!

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. „Melynek Szárnyaitól sok ember csillagokig repdes,
    Vagy napokon át könnyek között jajgón átkozza,”

    Szép megfogalmazás a szerelemről, mely valóban végletes érzéseket vált ki az emberből. Viszont, ha jön, érkezését nem gátolhatja meg senki sem.

    Szeretettel: Rita

Hozzászólás a(z) Tóth Lászlóné Rita bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CICUSKÁMHOZ ( munkaváltozat ) Ezüstszürke bársony bundád fogta meg először szívem hatalmas két gombszemedbe később engedtél csak néznem azt hiszem hogy megsejtetted nem döntöttem még

Teljes bejegyzés »

A város csendje

Kanizsa belvárosában járok. Üresek az úton a sávok: a hangos autók távol, nincs semmi az utca zajából. A madárcsicsergést hallgatom. Gyorsan elteszem a mobilom. Hívogat

Teljes bejegyzés »

Magyarnak lenni

   Magyarnak lenni   A magyar ember a  magyar hazát szívében őrzi.   Ez a te egyetlen drága hazád! Szép Magyarország.   Csak egy hű

Teljes bejegyzés »