Fehér orgona

Fehér orgona

 

A hófehér orgona dúsan csipkézet virágja,

Mint az igazgyöngyökkel díszített párta,

Mely a leányok selymes hajába tűzve,

Tiszta, hamvas lényük pompázatos éke.

 

Selymes szirmaikat a nap simogatja,

Arany fényű tánccal mosolyt csal az arcra.

Alázattal bókol az illatos buga,

A vándor előtt a fejét mélyre hajtva.

 

Aromáját a szellő messzire viszi,

Varázslata az ifjúságot idézi:

Az első szerelem zamattal telt ízét,

Az elbűvölt szív érzéki melegségét.

 

A tavasz kapuját átlépők örömét,

Az új remény fáklyaként lobogó fényét.

A tiszta szemek csodákra nyitott tükrét,

Mely számolgatja a gyapjas felhők léptét.

 

A hófehér orgona halk suttogása,

Mint a csendes éjben felsóhajtó hárfa.

A letűnt fiatalság mesés emléke,

Melynek időtlen a harmatos szépsége.

Czirják Tiborné Móra Gyöngyi
Author: Czirják Tiborné Móra Gyöngyi

Üdvözöllek. Czirják Tiborné Móra Gyöngyi vagyok. 1962. január 1-én születtem Makón, a hagyma városában. Első gyerekként érkeztem egy földműves családba. Az iskolai tanulmányaimat a helyi Bajza József Általános Iskola, majd a József Attila Gimnázium tanítványaként végeztem. Már az első osztály megkezdése előtt lenyűgözött a betűk, a tollak, ceruzák varázslatos világa. Elvarázsolt a csomagolópapír, a könyvek semmi máshoz nem hasonlítható illata. Magukkal ragadtak a mesék, a szépirodalom csodái. Tiszteletet váltott ki belőlem a mód, ahogyan a költők, írók a szavakkal megfestették, életre keltették a legmélyebb érzéseiket. A szívem szerint újságíró szerettem volna lenni, de mégsem jelentkeztem egyetlen főiskolára sem. Akkor még nem volt elég erős a célorientáltságom, s a kapott külső támogatás is hiányzott. Az érettségi után rövid időn belül férjhez mentem, majd ugyanilyen gyorsan érkeztek a gyerekek, szám szerint három fiú. Ezzel együtt előtérbe került a megélhetés és a napi gondok megoldására való törekvés, a nehézségek, az örömök megélése és háttérbe szorult mindaz, ami a belső hang által meg akart szólalni. Sok év, évtized után végre megszólaltak a mélyben szunnyadó szavak, s életre keltek a verseim. A mottóm: Amikor ráébredsz, hogy milyen értékes ember, lélek vagy és érzed, tenned kell valamit önmagadért, a szűkebb és tágabb világodért, nem az a...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Belső utazás

A Szent Föld titkos kertjében állok Szerető szívem belső templomában a Teremtő fényében várok. A Jóistentől szabad akaratot, szeretetet kaptam, a boldogság vízesése gyengéden átfolyik

Teljes bejegyzés »

Szerintem (szatíra)

– Mit szólsz Kökörcsin írásához? – Melyikhez? – A legutóbbihoz. Szerintem nem rossz, de én a „hogy” szó helyett, a „ha” szót tettem volna be.

Teljes bejegyzés »

Emberöltő | Széphegyi Patrik

A siralomház sűrű csendje hasítja szét az éjszakát, mely fonalakra foszlik szét, akár sötétkék szövetkabát. Új testet szab rám tűjével az asztrál-varrónő ma végre, mint

Teljes bejegyzés »

Kékhalál | Széphegyi Patrik

Merőleges párhuzam vagy, Meggondolatlan gondolatjel – Elfelejtett jelszavamban Speciális side character. Lemezem nem merev többé, Kiterjesztésed nem fut már, Elavultál, frissítelek, Upgrade, úgymond a la

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

A kakas és a tyúk

Egyszer volt, hol nem volt a baromfiudvarban egy tyúkocska, aki megirigyelte a kakast. Igazságtalan az élet mondta, mondogatta magában. A kakas magasabb, erősebb, a tollai

Teljes bejegyzés »