TÖREDÉK IN AETERNUM az ember olykor mereng... hosszan, messzire néz: csillag-fürtös éjbe, misztérium-létbe. bezárt idő-gömbben képzel időn túlra: megnyílik-e neki időtlen kapuja? létét mihez mérje? könnyed érzés ébred... Nagy Egésznek része. a megélt most a mindörökké, kicsiny töredéke.
/kép forrása: Pixabay/
Author: Adorján L. Zoé
Vannak átélt pillanatok, amelyek újjászületve az írásban testesülnek meg… és vannak pillanatok, a még meg nem éltek, amelyekkel sarjadó írásaink halmoznak el. Mindannyian írunk és olvasunk a kiapadhatatlan forrásból, ahol: mindig miénk a pillanat! Teljességében…
3 Responses
„A megélt most
a mindörökké,
kicsiny töredéke.”
Remek sorokba foglalt igaz gondolat.
Szeretettel: Rita
Köszönöm szépen, kedves Rita.
Részek vagyunk mi is és azok is maradunk… formától függetlenül.
A lét és a megtestesülés csodáját/misztériumát (ebben a testben, ezzel a lélekkel) épp most éljük és ennek tudatában minden pillanat számít.
Szeretettel: Zoé
Kedves Zoé!
Így igaz, ahogy írod, mégis az ember olykor többet gondol magáról.
Szeretettel: Rita