Pisztrángos tiszta tó a nyugalom tükre

Pisztrángos tiszta tó a nyugalom tükre

 

Földanya lelkéből áradt egy üzenet,

szívéből csobogó kis forrás született.

 

Sebesen indult keresni egy mély völgyet,

honra lelt a partnál hol várták a tölgyek.

 

A kis tavacska nagy tóvá cseperedett,

átölelte a lecsorgó vízcseppeket.

 

Őt nem táplálta vízesés és zuhatag,

bánya medrében töltött fel hűs kutakat.

 

Ő óceánok s tengerek hű gyermeke,

folyók és patakok bűbájos kedvese.

 

A nyugalom tükrében csillan a kék ég,

tiszta és csendes hűs medrében a mélység.

 

Csodás és egy szép világ tündököl benne,

varázslatban él földnek és égnek kertje.

 

Áttetsző vízében úszik az izzó nap,

fénysugarak hullámaiban ragyognak.

 

Esténként a fényes hold fürdik a tóban,

millió csillaggal sisteregve csobban.

 

Éjszakai fényben pulzálnak az árnyak,

tiszta tó tükrében boldog táncot járnak.

 

Hajnal csendje varázsol egy kék világot,

csillognak a vízben a színes pisztrángok.

 

A tótündérnek beteljesül az álma,

mert boldog a forrásnak legszebb leánya.

 

Aki megérinti hullámzó két kezét,

víziorgonán hall majd isteni zenét.

 

Cserepka István

 

 

 

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Árva

Sisa Richárd: Árva  Felhőt les Fannika.  Testét csalafinta ívbe csavarva kihajol az ablakon és a vándorló felhő-népet álmosan csodálja. Szállnak, szállnak a felhők pamacsosan. Földimogyoró szeme opálos

Teljes bejegyzés »

Altatódal

Csillagos fenn az ég, dalokat zeng a rét. Könnye lehull, földre gurul, új életet igéz.   Felhőt ringat az ég, végtelen tengerkék. Illan bánat, fújja

Teljes bejegyzés »

Csupaszon

Vihar rántott a torkába, szótlanul burkolt magába. Lefújt egy félelmes árnyat, mosta arcomról a mázat, oldotta a durva kérget, mit rám ragasztott az élet.  

Teljes bejegyzés »

Csengő

Asztalomon, mint őr nyugszik az öreg csengő álmaim felett. Kopottas már külseje a sok-sok éves nap-hold ciklusoktól, De még éles csengése a boldog időknek mosolyától,

Teljes bejegyzés »

Alkonyodó pusztaság

Alkonyodik. Halkul a pusztaság, már pihenni készülődik. A selymes vízként szétterülő, éltető fény visszahúzódik. Némuló világ, mező, legelő, az ég is elsötétedik, S a távolban

Teljes bejegyzés »