Lélekkulcs

Lelked kis kulcsa tenger fenekén lebeg,

Eltitkolt világok köztes létében rekedt.

Lényed belül apró kis kincseket rejt,

Melyek titkosak és nem mutatod meg senkinek.

Kulccsal alaposan bezártad,

A fátylon át ne lássanak.

Lenn van a szunnyadó térben,

Lebeg, mint tintahal a mélyben.

Amíg lelked kulcsát eszi a rozsda,

Egy dal odafentről lassan lekúszva,

Felkorbácsolja a tengeri hullámot,

Kivirágoztatja a lenti világot.

Lelked kulcsa lassan felemelkedik,

A kéklő vízből könnyezve kiemelkedik.

Kíváncsi honnan jön a dal,

Melyet a szívéből, legbelülről is hall.

A hang forrását azonnal nem leli,

Pedig megszállottan mindenfelé keresi.

Végül egy csónakhoz viszi kacskaringós útja,

Melyen egy kismadár dalol újra és újra.

A kismadár egy szomorú dalt trillázik,

Közben a derűs égen egy gömbvillám cikázik.

A kismadár lelkébe a kulcs beleillik,

A bezárt kis lélek boldogan kinyílik.

 

(Kedvenceink és hű társaink- versben és prózában; antológiában megjelent.)

Hajnal Cs. Krisztina
Author: Hajnal Cs. Krisztina

Köszönöm szépen az Irodalmi Rádiónak, hogy bemutathatom alkotásaimat, és ezáltal része lehetek én is az alkotói közösségnek. Esztergomban születtem, 1980-ban. Ének-zene tagozatos általános iskolába, zeneiskolába jártam, ezáltal a zene szeretete, zenélés (hobbyként) is része az életemnek. Az irodalom, a versek gyerekkorom óta közel álltak hozzám, gyerekként a könyvekkel valahogy mindig jobban megtaláltam a „közös hangot”, mint kortársaimmal. Bár próbálkoztam versírással kiskamasz koromban is, akkor még nem igazán sikerült…. Az áttörés 2024 őszén következett be, amit ma is egy csodaként élek meg, ahogy megszületett az első versem. Azóta az ihlet sűrűn megtalál, valamikor éjjel ébreszt fel egy kedves kis „rím”. Hajnal Cs. Krisztina néven alkotok. Ha verseim olvasása másoknak örömet okoz, vagy esetleg ezáltal könnyebben átél egy-egy nehezebb időszakot az életében az olvasó, nekem már megérte- hisz az érzéseink, érzelmeink akár fájdalomról, szeretetről szólnak, közösek. „Az élet életet nemz. Az energia energiát teremt. Azáltal leszünk gazdagok, hogy adunk magunkból.” – Sarah Bernhardt

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mint utolsó fahasáb

Mint utolsó fahasáb a tűzhelyen, Úgy lángolt utoljára a nyár bennem. Október parazsát felszította a nap, És tüzet fújt rá a élénk déli áramlat.  

Teljes bejegyzés »

Nyári este

Forró nyári napon mikor az ember még saját bőrét is levenné én csak az estét vártam. Na nem azért mert az éjszakai élet vonzott vagy

Teljes bejegyzés »

Állomások,fránya vonatok

Állomások,fránya vonatok szerintem mindenki járt már úgy az előbbin, hogy az utóbbiról lemaradt. Most én is így jártam. Hiába minden igyekezet lótás futás, ment el

Teljes bejegyzés »

Hangzatos sorok

Életek és harcok, Villámok és fagyok, Csillámló csillagok, Szeretlek csillagom.   Világom bonyolult, Világunk, komor úr. Eltévelyedések, Elmék, repedések.   Vicces egy kacifánt, Tépek egy

Teljes bejegyzés »

A csend élete

A csend élete   Időtlenné válik a pillanat, mikor az éjben eltűnik minden földi zaj, és csak téged hallgatlak.   A csendben fénylik arcod, mint

Teljes bejegyzés »

Egyensúly

Egyensúly Fény nem ragyoghat, ha nincs mögötte árnyék, A nappal létéhez kell a sötét játék. A tengeren sem lenne dagály vagy apadna csendben, Mindennek helye

Teljes bejegyzés »