Lélekkulcs

Lelked kis kulcsa tenger fenekén lebeg,

Eltitkolt világok köztes létében rekedt.

Lényed belül apró kis kincseket rejt,

Melyek titkosak és nem mutatod meg senkinek.

Kulccsal alaposan bezártad,

A fátylon át ne lássanak.

Lenn van a szunnyadó térben,

Lebeg, mint tintahal a mélyben.

Amíg lelked kulcsát eszi a rozsda,

Egy dal odafentről lassan lekúszva,

Felkorbácsolja a tengeri hullámot,

Kivirágoztatja a lenti világot.

Lelked kulcsa lassan felemelkedik,

A kéklő vízből könnyezve kiemelkedik.

Kíváncsi honnan jön a dal,

Melyet a szívéből, legbelülről is hall.

A hang forrását azonnal nem leli,

Pedig megszállottan mindenfelé keresi.

Végül egy csónakhoz viszi kacskaringós útja,

Melyen egy kismadár dalol újra és újra.

A kismadár egy szomorú dalt trillázik,

Közben a derűs égen egy gömbvillám cikázik.

A kismadár lelkébe a kulcs beleillik,

A bezárt kis lélek boldogan kinyílik.

 

(Kedvenceink és hű társaink- versben és prózában; antológiában megjelent.)

Hajnal Cs. Krisztina
Author: Hajnal Cs. Krisztina

Köszönöm szépen az Irodalmi Rádiónak, hogy bemutathatom alkotásaimat, és ezáltal része lehetek én is az alkotói közösségnek. Esztergomban születtem, 1980-ban. Ének-zene tagozatos általános iskolába, zeneiskolába jártam, ezáltal a zene szeretete, zenélés (hobbyként) is része az életemnek. Az irodalom, a versek gyerekkorom óta közel álltak hozzám, gyerekként a könyvekkel valahogy mindig jobban megtaláltam a „közös hangot”, mint kortársaimmal. Bár próbálkoztam versírással kiskamasz koromban is, akkor még nem igazán sikerült…. Az áttörés 2024 őszén következett be, amit ma is egy csodaként élek meg, ahogy megszületett az első versem. Azóta az ihlet sűrűn megtalál, valamikor éjjel ébreszt fel egy kedves kis „rím”. Hajnal Cs. Krisztina néven alkotok. Ha verseim olvasása másoknak örömet okoz, vagy esetleg ezáltal könnyebben átél egy-egy nehezebb időszakot az életében az olvasó, nekem már megérte- hisz az érzéseink, érzelmeink akár fájdalomról, szeretetről szólnak, közösek. „Az élet életet nemz. Az energia energiát teremt. Azáltal leszünk gazdagok, hogy adunk magunkból.” - Sarah Bernhardt

Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Tisztalapot kér a szív

Tisztalapot kér a szív Tisztalapot kér a szívem, nem csillogót – csak igazat. Hol nem vádol múltak súlya, s nem szólnak rám haragosak. Oly sokáig

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

Korfu I., Korfu II.

„tengeres szösszenetek”       Korfu I.   citrom, zsálya rozmaring olajfákkal felvidít fenyőliget smaragd csoda nyakba omló virágpompa sziklák, völgyek dűnék halma Pantokrátor nagy hatalma

Teljes bejegyzés »

Jöttél

Jöttél. Csak úgy. Kicsit kopottan, kicsit foltosan, picit sután, kócosan. Rám néztél, s a szemedben az a fény. A fény. Ami úgy hatolt át rajtam,

Teljes bejegyzés »

Egy tánc

Egy tánc. Ott volt az a tánc, ahol lehettél volna te, s lehettem volna én. A tánc. Mi közös ritmusát járta volna, annak mi köztünk

Teljes bejegyzés »