Ötvenöt

 

Halászné Magyar Márta
Ötvenöt

Tán` egy korty bor lecsúszik ma a torkon,
emléket állítva magzatvizeknek,
földi létbe kapaszkodott a horgony,
évek azóta elszállni siettek.

Emlékképek a múltamba hajtanak,
elinditják nosztalgia áramát,
a film fakó, kissé kopott, lankatag,
némelyeket már szemem sohase lát.

Ötvenöt év már messzire csatangol,
gyakran felkorbácsolták vad tengerek,
olykor lépre csalták csúf, csalfa csapdák.

Test öregszik, de a szív még kalandor.
Hála, élek! Még itt vagyok, emberek!
Versben szólok szülinapi kis mantrát.
2025.05.18.

Halászné Magyar Márta
Author: Halászné Magyar Márta

Bemutatkozás helyett Csak egy lélek vagyok egy testben, mindig a szépet és a jót kerestem, nehézségekkel teli utamon sokszor elestem, szeretetet adni sohasem feledtem.

0
Megosztás
Megosztás

4 Responses

  1. Gratulálva a sorokhoz, örömteli születésnapot kívánok. Üdvözlettel: Gyöngyi

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kölcsönarc  

Vannak reggelek, amelyek már ébredés előtt eldöntik, milyen napjuk lesz. Nem történik semmi különös. Nem törik be az ablakot, nem csörren meg egy rossz hírt

Teljes bejegyzés »

A hó alatt alvó harang

Az erdő szélén, hol elnémul az út, egy vén templom őrzi a télbe zárt múlt. Tornyára hó települt, falára dér, ablakán a holdnak ezüstje kél.

Teljes bejegyzés »

Fekete arany

Amikor nagyon mélyen vagy, Belülről égeted önmagad. Elhaló, fekete, sötét részed, Ősi múltban tett visszatért ígéret.   Számtalan élet millió fonalán, Akadva akadtál sok-ezer rostán.

Teljes bejegyzés »

Lámpást gyújtok

A költő folyton-folyvást alkot szüntelen, Lámpást gyújt a kihűlt emberi elmében. Ha tényleg igazán szívéből csinálja, Az olvasó lelkét teljesen feltárja.   A láthatatlan kulcsával

Teljes bejegyzés »