A fának erős gyökere van,
Az életnek is gyökere kell legyen,
Kihajtottam apám szívéből,
És anyám lelkéből virágzik a szívem.
És minden ember körülöttem,
Mind, ki csak kedves nekem,
Napsugár az életemben,
…Ám eső is kell néha legyen.
Kell olykor a szomorúság,
Nyomán magabiztosság terem,
A világba jobban megkapaszkodva,
Gyökerünk még mélyebbre ér le.
És megteremhet a gyümölcse
Saját kis életünknek.
Feltornyosuló ágainkkal
Majd.. még magasabbra érve. .
Hol megtanulunk adni, s szeretni
Hol értékeljük már, mi az élet.
És örülünk, hogy részesei lehetünk
Mi is…. a teremtésnek.
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...