Fent az Istenek Hegyén
Fent az Istenek Hegyén
A Tűz Istene épp kovácsolt
Mikor Víz Istennő mellé állt
A Tűz Istenének kezéből kipattant a láng
A Víz Istennője szeméből kicsordult a könyv
A Tenger Istene pedig elnyelte az összekovácsolt vasat
Fent az istenek hegyén
A Tűz Istene lángra gyújt
Mikor Víz Istennő kezével arcához ért
A Tűz Istene érezni kezdete szíve dobogását
A Víz Istennője látható alakot öltött
A Tenger Istene pedig a víz mélyéről felhozott egy összekovácsolt szívet
Fent az Istenek hegyén
A Tűz Istene magához húzta Víz istennőt és gyengéden megcsókolta
A csókjuk perzselő volt és égető
Mámoros és őrjítő
Hullámokat vetett a partra a Tenger Istene
És kimosta szerelmüket a partra
Fent az Istennek hegyén
azóta is lángol az örök szerelem tüze, mely sosem elérhető halandó ember számára
Ott fent melyet az Ő szerelmük perzselő szenvedélye ihletett.
Author: Egyed-Husti Boglárka
Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.