A taxi hátsó ülésén.
Írta: Egyed-Husti Boglárka
Ő már látott és hallott mindent, hiszen taxi sofőrként dolgozott immár lassan 15 éve. Szerette a munkáját, de az évek azért meglátszottak rajta. Főleg a jó beszélgetéseket szerette, néha jókat nevetett utasával együtt, de olyan is volt, amikor sírt, mert az utasának éppen akkor halt meg valakije, akihez el kellett vinnie a kórházba.
Szóval azt hitte már mindent megtapasztalt, minden tudott. Otthon se várt rá senki, a házassága már nem volt menthető, szerencsére gyerek sem volt. Pedig szerette volna gyereket, talán egy gyerekkért a plusz órákat is feladta volna. Igaz a plusz órák plusz bevételi forrás főleg így Szilveszter éjjel, amikor már mindenki a buli hevében nem mennek haza inkább taxiba ülnek így boldogan mondott igent erre a Szilveszter estére is. Ugyanolyan lesz-gondolta ő-mint az összes többi Szilveszter. Lesz pár hangoskodó, részeges, de gyorsan eltel ez az este is így majd jókat elbeszélget az ügyfeleivel és letudja ezt az estét is.
Épp a diszpécserrel beszélte meg a következő fuvart, amikor meglátta a lányt, aki rá várt.
A lány beszállt a hátsó ülésre és megkérdezte, hogy hova lesz a fuvar.
A lány nagyon szép volt ez rögtön látszott rajta, pedig ki volt sminkelve, de nem is értette, hogy egy ilyen szép lány miért használ ennyi sminket majd a következő meglepetés fogadta, a lány egy köteg pénzt nyújtott át neki és azt mondta ő most kocsikázni szeretne a pesti éjszakába így vigye el a Rakparthoz, ahol a hidak ki vannak világítva és utána látni szeretné a belvárosi utcabált majd enni szeretne egy étterembe és, ha ezzel megvolt akkor utána adott egy címet, de az legyen az utolsó állomás.
A taxis nem értette és zavarába azt sem tudta mit csináljon, de ez a pénz, amit a lány elé tett ránézésre százezer forint volt, de lehet, hogy több is. Honnan van ennek a lánynak ennyi pénze?-futott át az agyán. Valami illegális pénz? Vagy a lány esetleg kurva? Annak idején volt egy fuvarja, kurvát kellett vinnie a kuncsafthoz, de a fuvar után közölte a felettesével hogy ő több ilyen fuvart nem vállal. Ugyanis szegény kurva már félholtra volt verve. Bár a lány nem nézett ki kurvának, sőt, meglepően szolid öltözéke volt. Fekete nadrág kosztümöt viselt.
A lány, mintha megérezte volna és csak ennyit mondott meghalt az apám és ez az örökségem. Most pedig induljon, ha kérhetném. A taxis érezte, hogy a lány lekezelően beszél vele, nem vagyok én a sofőrje, mit képzel ez magáról? Sértett a férfi hiúságát, de nem volt mit tennie, a lány kifizette a fuvart, így neki meg el kellett őt vinnie a rakpartra, ahogy a lány kérte.
Próbált az úton beszélgetésbe elegyedni a lánnyal, de a lány zárkózott volt, egy ideig a taxis nem adta fel, de aztán félúton a lány megszólalt, szeretném nézni a pesti fényeket, látni ahogy az éjszaka leereszkedik a Dunára és a világítás fénye megtöri a víz felszínét, szóval, ha megkérhetném ne beszélgessünk. Na ekkor már a taxis teljesen kész volt ez biztos valami elkényeztetett úri nő. Ahogy beszélt és ahogy kinézett egyre jobban ez a kép erősödött meg a taxisban így végül csendben utaztak tovább.
Aztán egy fél óra múlva a lány ismét megszólalt. Rá szabad gyújtani? kérdezte. A taxis persze. A lány rágyújtott. Majd a lány folytatta. Maga is dohányzik? Hébe-hóba-felelte ő. Mert ha épp leszokóban van nem akarom, hogy miattam esetleg…ja nem mondta a taxis. Maga dohányozhat munka közben? kérdezte a lány. Nem. Akkor gondolom meg sem kínálhatom? Nem, de azért köszönöm.
Majd a taxis magát is meglepve ezt kérdezte a lánytól: mi ez a magázó hangnem?
A lány: zavarja?
Igen eléggé-válaszolta.
Bocsánat, de nem ismerjük egymást így én egy ismeretlennel csak magázódóm.
A taxis ekkor hátranézett és a bal kezét a lány felé nyújtotta: Péter vagyok!-mutatkozott be és kérlek tegeződjünk.
A lány állomittasan kezet fogott vele, de nem mutatkozott be.
Szóval akkor még mindig teszi a fejét? -gondolta a taxis és kezdte az egészet unni és szeretett volna túl lenni ezen az egészen, mikor hirtelen a taxi hátsó ülésén a lány ezt mondott neki: apám kisgyerekkorom óta molesztált, anyám emiatt öngyilkos lett mert magát hibáztatta, nagyjából 12 éves voltam, amikor nevelőszülőkhöz kerültem és apám eltűnt az életemből. Ma tudtam meg, hogy meghalt és rám hagyta minden vagyonát. Nagyjából 10 órája tudom, hogy az én apám egy nagyon gazdag ember volt. Az az ember, aki éjszakánként erőszakoskodott velem, nappal minta polgárként sikeres üzleteket kötött. Most, hogy nálam van a pénze így arra gondoltam megnézem milyen is a gazdagok és kiváltságosok életét élni. Maga mit gondol?
Megint magázódó hangnem….
Majd így folytatta: egész eddig nélkülöznem kellett, a nevelőszüleim bár a legnagyobb szeretettben neveltek, olyan szegénységben éltek egy kis borsodi faluban amilyen szegénységet szerintem elképzelni nem lehet. Volt olyan, hogy tűzifára nem jutott, de olyan is volt, hogy karácsonykor egy tál burgonya volt az étel.
A sofőr ekkor észrevette, hogy a lány arcán sírás jelenik meg.
Szerettem volna mindig látni Budapestet, a fényeket, de eddig azt hittem ez sosem fog megtörténni. Egészen addig, amíg ma pont Szilveszter napján felhívott apám ügyvédje, hogy itt van apám pénze,
Maga mit tenne? Hogyan cselekedne? Mit csinálna ennyi pénzzel?
A taxisofőr hosszan gondolkodott, de nem tudott erre a kérdésre válaszolni.
Én úgy döntöttem élni akarom az életet, támogatni azokat az embereket, akik eddig engem támogattak és első dolgom most az, hogy megnézem a pesti éjszakát majd ideköltözöm és veszek egy házat.
Amikor ezeket mondta a lány kinézett az ablakon, bele a pesti éjszakába, a fényekbe, a Duna vízére és lelkében azt érezte, hogy most boldog és haza érkezett.
Az út ezután csendben folytatódott tovább, a taxisofőr és a lány sem akart többet egymással beszélgetni. Amikor a végső állomásra érkeztek a lány kiszállt a taxi hátsó üléséről és egy névjegykártyát adott át a taxisnak.
Ha esetleg új állásra lenne szüksége hívjon fel.
A névjegykártyán ez ált: DR. Nagy Veronika büntető ügyvéd
Hirtelen beugrott neki, hogy a pár hónappal ezelőtt mekkora média felhajtás volt abból, amikor kiderült a híres befektető Nagy Károlyról, hogy évekig zaklatta és molesztálta a lányát és a feleséget is verte, aki később öngyilkos lett.
Vége
Author: Egyed-Husti Boglárka
Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.
