Kedvesen nézem, a szemét keresi tekintetem,
nem feltünően, csak arra vágyom, hogy észrevegyen.
Mosolygok, és a mosolyom másokkal is megosztom,
ne gondolja, hogy az csupán neki szól, nem akarom.
Nő vagyok. Már látta a mosolyt és látta a szemem,
mellyel most már csupán az elsuhanó tájat nézem.
Érdeklődő vagyok, tekintetem hozzá visszatér.
Már ő is mosolyog, most nem sietek, mienk a tér.
Szótlanul is beszél a szeme és én fürdök benne,
vetkőztet, tekintetébe beleborzong a testem,
mert vágyat ébreszt az a láng, amely belőle árad,
szinte fáj, ahogy a férfi vágy most magával ragad.
Nő vagyok, ezért kell nekem e vetkőztető nézés,
ez a kéjes, vággyal teli szemmel való igézés.
Lassan szedelőzködöm, habár van még két megálló,
tekintete még mindig parázsló, de szinte vádló.
Nem tudom, hogy mit is gondolt, és miért ilyen béna,
adtam időt, cselekedhetett volna talán még ma.
Nem tehetek róla, megérkeztem, és le kell szállnom,
kedvesen kérdi, hölgyem a csomagját leadhatom?
Igen, nagyon kedves uram, válaszolom csábíton,
elsuhan a vonat, mi ott állunk az állomáson.
Bemutatkozik, vacsorára hív meg, randit kérve,
majd táncolunk, lágyan simulok, épp csak hozzá érve.
Nő vagyok, csábítok, vágyat és reményt nála hagyok,
csupán csak öleléssel és forró csókkal búcsúzok,
de az éjszakám még nem adom, hagyom ábrándozni,
én is ezt teszem, mert oly édes álmodozni.
Author: Tóth Lászlóné Rita
Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.
