Erre a kérdésre kaphat egyfajta választ az olvasó J.M: Coetzee: A barbárokra várva című könyvéből. Az író az ókori rómaiaktól átvett „barbár” megnevezést használja a birodalom határán kívüli emberekre, ember csoportokra.
Fontosabb szereplők: a bíró, aki elmondja a történetet, a város újonnan érkezett katonai vezetője, Joll és annak utódja, Mandel, A bíró fiatal állandó szeretője, vagy inkább szexpartnere és a lány, akit a barbárok otthagytak.
A regényben egy cselekményszálon fut a történet, melyet az időben előre haladva mesél el a bíró és közel két esztendőt ölel fel.
A cselekmény jelentős része a birodalom egyik határvárosában játszódik. Kivéve, amikor négy fő elhagyja a várost, hogy az otthagyott barbár lányt visszavigyék.
A bíró a narrátor, ő mondja el a történetet, de a nevét nem tudjuk meg. Joll ezredes nevét ismerjük meg, majdani utódjáét, Mandel-t. Illetve Mai-t, aki a bíró utolsó szeretője. Négy gyerekes anya a konyháról. A szerző számára nem a nevek a fontosak, még csak nem is az események, hanem a hatalom működésének bemutatása. És az események leírásai, a főhős cselekedetei, a kormányzat brutalitásainak bemutatása, ezt támasztják alá.
A dél-afrikai apartheid rendszerre hajaz a történet, illetve valószínűleg az ihlethette, ismerve a szerző származását. Bár művében általánosságban beszél a birodalomról. Mintha a birodalmak általános működését akarná láttatni az olvasóval. Vannak a civilizáltak, a birodalom lakói és a birodalmon kívül élők, a tudatlan, buta, agresszív barbárok. A hatalom mintegy mesterséges félelmet kelt ellenük a lakosságban. Ténylegesen a birodalom hívja ki saját maga ellen a barbárokat azzal, hogy foglyokat gyűjtenek be és megalázzák őket, megverik, megölik. Dehumanizálják őket, nem tekintik embernek. Ezzel a hatalom mintegy kiprovokálja, hogy végül a barbárok valóban támadást intézzenek a határváros öntözőrendszere ellen.
A főhős szembe kerül a hatalommal, és ezért kíméletlenül elbánnak vele. Az ő fejlődésének bemutatása fontos része a regénynek, ami sokszor az álmainak, monológokként megjelenő gondolatainak leírásán keresztül történik.
Azonban a történetet túlzónak találtam. Mind az indokolatlan kínzásokat, mind pedig a barbároktól visszatért bíró további sorsát. De mi lehet ennek a szerepe? — tettem fel a kérdést.
Az én olvasatomban a regény hasonló egy természettudományos modellhez (atommodellek, merev test, stb.). Azok is kicsit eltúloznak fontos tulajdonságokat. És valószínűleg ez kell ahhoz, hogy az olvasó észrevegye a lényeget, a mondanivalót. Egy modell használatának a célja nem a valóság tökéletes másolása, hanem bizonyos kulcsfontosságú jelenségek, tulajdonságok vagy kapcsolatok kiemelése és érthetővé tétele. Azzal, hogy egy modell túlzó, vagy éppen elhanyagol különböző aspektusokat, segít koncentrálni a lényegre.
A regényben olvasható túlzások szerepe az lehet, hogy felerősítsék a valóság bizonyos aspektusait, pont úgy, ahogy egy fizikai modellben eltúlozzuk egy test merevségét, vagy egyszerűsítjük az atom szerkezetét, hogy jobban megértsük a természet működését.
Az egyes szereplők is modellfigurák. A narrátor, aki korábban makulátlanul betartotta a birodalom írott és íratlan törvényeit. De rájön, hogy ezek embertelenek. A városba küldött két katonai vezető hozza a tőlük elvárható formát. A fiatal szerető, aki több férfival is intim kapcsolatban áll, is jellegzetes figura. A városban hagyott barbár lány pedig a kinti emberek megtestesítője. De jellegzetesnek mondható a szakácsnő és a személyzet is. A név nélküliség csak erősíti a modell jelleget.
A könyv alapján film is készült, mely elérhető magyar nyelven is. Kicsit mások az arányok benne, mint a könyvben. Az első részt dolgozták fel részletesebben, mely a film nagyobb részét teszi ki. De néhány változtatást kivéve a könyvet követi. Sok szöveget, párbeszédet is átvettek a könyvből.
Kérdések az élményszerű olvasáshoz:
- Mit gondol a bíróról? Ismer hozzá hasonló embert, aki képes volt ennyire megváltoztatni addigi álláspontját valamilyen kérdésben?
- Mi a véleménye a két katonai elöljáróról, akiket a város védelmére küldtek?
- Mi a véleménye a barbár lányról? Mit szimbolizálhat az ő viselkedése?
- Milyen embereket tart barbároknak a birodalom?
- Hogyan viszonyul a hatalom a barbároknak tartott emberekhez?
- Valóban civilizáltnak lehet tartani a birodalomban élőket a barbárokhoz viszonyítva?
- Miért támadták meg a barbárok az öntözőrendszert? És vajon miért éppen azt?
Author: Radnóti Katalin
Budapesten születtem, itt tanultam, kémia-fizika szakos diplomát szereztem, dolgoztam tanárként, lett családom és unokám. Régóta dédelgetett álmom volt, hogy novellákat írjak életem érdekes eseményeinek felhasználásával a sok szakmai jellegű publikáció után. Elterveztem, hogy amint nyugdíjba megyek és lemennek a vállamról a munkából adódó terhek, feladatok, írni fogok. Már évekkel ezelőtt elkezdtem a témák gyűjtését, és amint tehettem, máris elkezdtem az írást. Emellett sokat olvasok szépirodalmat, történelmi regényeket, minegy olvasási lázban égek, hiszen a hosszú munkás évek alatt erre jóval kevesebb időm volt. Tudom, hogy még tanulnom kell a novellaírást. Ezért szívesen olvasom a társszerzők írásait is. Napjaimat családom, nemrég született kisunokám édesíti meg. További fontos tevékenységem még a rendszeres uszodalátogatás, ahol nemcsak a sport a fontos, hanem a közösség is. Mindig van kivel beszélgetni, megosztani az örömöket, bánatokat, reflektálni az aktuális eseményekre. Szakmai honlap: https://rad8012.members.iif.hu/
