Árnyak

Sötét őszi alkonyat bús csendje,
Hideg lángolásával burkolt be.
Néptelen utakon  bolyongva,
Varjak szálltak felém jajongva.

Ijedten néztem körbe-körbe,
Előttem a halál néma völgye,
Baljós árny lebegett hozzám,
Reszketve tátva maradt szám.

Nem szólt, csak figyelt engem,
Pillantásával fürkészte ki lelkem.
Lágyan, mint forrón izzó lehellet,
Hirtelen eltűnve tovább lebegett.

Verejtékem egészen reám fagyott,
A látogatás mély nyomott hagyott.
Dobogó szívvel, mélán, ernyedten,
Megkönnyebbülve kicsit lihegtem.

Suhanó árnyak, fényes angyalok:
Nélkületek boldogabb vagyok!
Hagyjatok még élni, esdeklem,
Ne halál legyen örök végzetem!

Zilahi Zoltán
Author: Zilahi Zoltán

1986-ban születtem Budapesten, de Gyömrőn élek, a természet közelségében. Tízéves koromban írtam első novellámat, amelyet történelemkönyvem Élet az őskorban című fejezete inspirált. 2004 januárja óta írok verseket, két évvel ezelőtt amatőr versenyt nyertem egyik költeményemmel. Az olvasás már gyermekként is meghatározó része volt életemnek: Elsőként Mándy Iván Robin Hood-ját és Mark Twain Tom Sawyer-ét olvastam, amelyek szélesre tárták előttem az irodalom szeretetének kapuját. Verseimben visszatérő motívumként jelenik meg a természet, a harmónia és a szerelem. Íróként cikkeim 2017 és 2019 között a Gyömrő Magazin-ban, 2014 és 2023 között pedig a Széchenyi Alapítvány honlapján jelentek meg. Most éppen egy disztópikus, posztapokaliptikus sci-fi regényen dolgozom. 2016 márciusa óta a Gyömrőszínház társulatának tagjaként amatőr színészként tevékenykedem, ami szintén közel áll hozzám. Érettségivel és teológiai mesterdiplomával rendelkezem, a C. S. Irodaház recepcióján dolgozom. Számomra az írás olyan, mint a levegő vagy az étel: Nem tudok élni nélküle.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Fodrásznál

Kánikulában is megyek fodrászhoz, nem állhat meg az élet. Persze, ilyenkor minden lassabb. A nap is, én is, mások is. A fodrászatban is alig ül

Teljes bejegyzés »

Fiam!

  Minden évben egyre több és egyre jobb vagy, Szüleid minden napját bearanyoztad. Eztán is légy örömünk, támaszunk nekünk, Kérlek még ne engedd el remegő

Teljes bejegyzés »

Hahota

Reggeli pirkadatban, Hajnali pillanatban, Felkelő, aranyló napban, Álmosságban, madárdalban; Kerti terasz az otthona Egy madárnak, színe barna. A csendet megtöri énekkel; Emberi szív szárnyra kel.

Teljes bejegyzés »

Finomhangolás

A testünk egy tökéletes szerkezet. Minden mindennel összefügg, és az egészet a Teremtő így állította össze, hogy jól működjön. Aztán az évek alatt kopnak az

Teljes bejegyzés »

Kirakós

Porszemek szállnak. A szűrt fényben csillognak, mint parányi bolygók. Egy titkos univerzum, ahol pókhálókba akadnak az égitestek. Hintáznak, remegnek, megállnak. A gerendáknak régi illata van.

Teljes bejegyzés »

Nyár utolsó napja.

Nyár utolsó napja.   Ballagók a napsütésben. Tikkasztó még mindig érzem.   A szél már utazókat hozz elém. Megannyi levelet,tarkábnál tarkábbat.   Kukorica, nyárfa és

Teljes bejegyzés »