A fák

Utam egy zöld erdőbe vezetett,
Mindig szerettem a természetet.
Apró lankákon kis virágok nyíltak,
Madarak csacsogtak ahogy bírtak.

A rég lehullott falevelek szaga!
Rájuk lépő lábaim finom zaja!
Ágak között hangicsáló méhek,
Zümmögésük legszebb ének.

Szürke városok zakatolnak,
Rám ma hiába várakoznak!
Figyelem a csodálatos fákat,
Intenek, hogy engem várnak.

Kitárják karjaik a zöldes tölgyek:
Olyanok, mint a legszebb hölgyek!
Felém bókolnak mind a virágok,
Illatfelhőket magasba szállni látok.

Érzem, ahogy földbe gyökerezem,
Lombos ágakká változik két kezem,
Arcom redős, kis ráncokkal megtelik,
Szememből gyanta könny földre esik.

Élhetek még száz vagy ezer évet!
Olyan leszek, mint a bibliai vének!
S miközben hallgatok szél zúgást,
Nem hagyom abba a derűs álmodást.

Zilahi Zoltán
Author: Zilahi Zoltán

1986-ban születtem Budapesten, de Gyömrőn élek, a természet közelségében. Tízéves koromban írtam első novellámat, amelyet történelemkönyvem Élet az őskorban című fejezete inspirált. 2004 januárja óta írok verseket, két évvel ezelőtt amatőr versenyt nyertem egyik költeményemmel. Az olvasás már gyermekként is meghatározó része volt életemnek: Elsőként Mándy Iván Robin Hood-ját és Mark Twain Tom Sawyer-ét olvastam, amelyek szélesre tárták előttem az irodalom szeretetének kapuját. Verseimben visszatérő motívumként jelenik meg a természet, a harmónia és a szerelem. Íróként cikkeim 2017 és 2019 között a Gyömrő Magazin-ban, 2014 és 2023 között pedig a Széchenyi Alapítvány honlapján jelentek meg. Most éppen egy disztópikus, posztapokaliptikus sci-fi regényen dolgozom. 2016 márciusa óta a Gyömrőszínház társulatának tagjaként amatőr színészként tevékenykedem, ami szintén közel áll hozzám. Érettségivel és teológiai mesterdiplomával rendelkezem, a C. S. Irodaház recepcióján dolgozom. Számomra az írás olyan, mint a levegő vagy az étel: Nem tudok élni nélküle.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Ládi Zsuzsa

Sirály, a király

A tóparton a sirály Kétségtelen, a király. Szárnyát tárja kecsesen, Nem kapod el sohasem! Övé az ég, nem vitás, Gyönyörű és daliás. Rikoltása messze zeng,

Teljes bejegyzés »

Hírösszefoglaló – 2026. szeptember 3.

Kedves Olvasóink! Kedves Alkotótársunk! Ebben a bejegyzésben tájékoztatunk az elmúlt egy hónap Irodalmi Rádiós történéseiről, valamint szeretettel invitálunk következő rendezvényeinkre is. ÚJRA SZÓFONÓ Először 2026.

Teljes bejegyzés »

Vallomás a kedveshez

  Nekem a szerelem nem szavakat jelent, Tetteim mutatják mit jelentesz nekem. Egy ölelés, egy csók, szemeim révedése, Szerelmes szívemnek hangos lüktetése.   Inkább megmutatom

Teljes bejegyzés »

Fodrásznál

Kánikulában is megyek fodrászhoz, nem állhat meg az élet. Persze, ilyenkor minden lassabb. A nap is, én is, mások is. A fodrászatban is alig ül

Teljes bejegyzés »

Fiam!

  Minden évben egyre több és egyre jobb vagy, Szüleid minden napját bearanyoztad. Eztán is légy örömünk, támaszunk nekünk, Kérlek még ne engedd el remegő

Teljes bejegyzés »

Hahota

Reggeli pirkadatban, Hajnali pillanatban, Felkelő, aranyló napban, Álmosságban, madárdalban; Kerti terasz az otthona Egy madárnak, színe barna. A csendet megtöri énekkel; Emberi szív szárnyra kel.

Teljes bejegyzés »