Jön jön felém

 

Hiába telnek el az évek,

ha nyár van, a nyomodba lépek.

Rózsaszirmok vércseppként hullnak,

perc-képek újra elém állnak.

 

Tehetetlen vágy megint éget,

kegyetlen parancs:engedni téged,

hogy lassan, mint homokszem hullj le

 a végtelen csend -ölelésbe.

 

Újra érzem, még tart kezem,

kezedet el nem engedem,

míg jön felém, s szívem szorítja

fekete árnyék néma pokla.

Könyörgő két kéz semmit markol,

az élet csak volt, messze táncol…

S hogy elmúlt sajgása, vak remény.

Mindig újra, jön, jön felém…

Törteli Tücsök
Author: Törteli Tücsök

Tóth Péter Lászlóné Vincze Zsuzsánna vagyok. 1964-ben születtem Nagykőrösön. Tanulmányaimat Törtelen, majd a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, és a zsámbéki Tanítóképző Főiskola falai között végeztem. Hálás vagyok tanáraimnak és osztálytársaimnak , hogy azzá válhattam, aki ma vagyok. Testvérem nem lévén ők voltak „jóban, rosszban” életem kísérői. Jelenleg még dolgozom, a ceglédi Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola néptánc tanítója vagyok. Két gyermekem van, fiam Budapesten, lányom Kecskeméten él. 2020 óta én is kecskeméti lakos lettem. Írói nevemet egy általam végtelenül tisztelt kollégámtól kaptam, mint becenevet, majd a pályázat kapcsán elgondolkodva nem is volt kérdés: én vagyok a "Törteli Tücsök” Az irodalom, a mesék világa mindig velem és bennem élt, verseimet tizenéves koromtól írom. A hagyományos versformák lassan ,az utóbbi időkben elindultak a modernebb kifejeződés felé, bár ez részemről nem tudatos. A biztatások ellenére a múlt évig csak a fióknak, aztán következett a fordulat. 2023.augusztus 03.-án 41 éves kapcsolat,38 évnyi házasság után meghalt a férjem, társam , másik szárnyam. Betegsége, majd az egyedüllét hónapjai olyan erővel szakították fel bennem az addig csendes, alkalmankénti írás folyamát, hogy nem tudom és nem is akarom magamnak megtartani . Hiszem, hogy segíthetnek a versek-köztük az enyémek is- azoknak, akik fájdalmas veszteségüket nem tudják...

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Rózsa Iván: Kikelet

Rózsa Iván: Kikelet (öt haiku) kemény tél után különösen jól esik – kedves kikelet madár csicsergi szellő szárnyán száll a hír – itt a kikelet

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Ha nem lennék…

Rózsa Iván: Ha nem lennék… Ha nem lennék földlakó, messziről kerülném e bolygót, és agresszív bennszülötteit… Pedig oly kedves tájak, városok, emberek is vannak itt!

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Idősíkok

Rózsa Iván: Idősíkok Érezd a jövőt, élvezd a mát, légy büszke a múltadra! Éld át mélyen az Élet minden jelen kínálta pillanatát! Úgy, hogy mindig

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Tornádó

Rózsa Iván: Tornádó (haiku) „szép, új” világunk szélvészként pusztít mindent – mi útjában áll Budakalász, 2026. február 26. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: A Föld hangja

Rózsa Iván: A Föld hangja Földhöz ragadtan, két lábbal a Földön állva; Nem érzed igazán a Föld mélyéből a ritmust. Nem kell fohászkodnod, védőangyalokra várva;

Teljes bejegyzés »

Csongrádi szerelem

Itt az alföldi rónaság, hajló kalász hazája, Arany porban ring a szél a puszta határárba Sebes Tisza szalad, fodrot vet a víz, Partján áll egy

Teljes bejegyzés »