PIXEL

finom pixel OLED gyújtja,
di-ódát zeng énekem,
izgága elektronokból
soha sincsen elegem.

ráfekszek a heverőmre,
meccset nyerni innen szép,
monitor csak pár Euró,
ultra 4K-s minden kép.

a háló a WiFi-n szökken,
a sebesség száz Mega,
eszközönként saját router,
s mind bekapcsol önmaga.

lájkolgatok gyors a Face-n,
ne higgyék hogy nem vagyok,
Messenger-en folyik vérem,
nem mondok el Tiktok-ot.

Pinterest-en megsasolom,
hogy áll most a művészet,
ha nem tudom meg Google-zom,
kik azok a művészek.

napi szelfi az Instára,
fél perc alatt posztolom,
játék is jó volna mára,
hol van már a konzolom?

,,Xbox-on WWE2K legyen,
vagy a Fifát töltsem be?”
gyors megírom a Twitter-en,
nehogy már én döntsem el…

,,van-e kaja a hűtőben”?
WhatsApp-on megkérdezem,
anyu mondja: van hát bőven,
egyél drága gyermekem.

hipp-hopp elszállt ez a nap is,
minden perce száll velem,
vigyáztam még magamra is,
YouTube lett a szitterem.

Mihá István
Author: Mihá István

Mihá Istvánnak hívnak, Újszászon élek, 18 éves vagyok. Körülbelül tízéves voltam, amikor olvastam József Attila Karóval jöttél című versét. Megtetszett ez a stílus, a rímek. Játékosnak, dallamosnak találtam. Ezután elkezdtem más költőket is olvasni: Radnóti Miklós, Ady Endre verseit, szívtam magamba a műveiket, majd tizenkét évesen már írtam is. Az írás Egyfajta szabadságot ad, hogy a világot saját szemszögemből mutassam meg, miközben másokat is inspirálhatok arra, hogy újraértelmezzék a saját érzéseiket. A versek születése számomra olyan, mint egy belső párbeszéd. Van, hogy hirtelen tör elő, szinte magától, máskor lassan érlelődik, mint egy hosszú gondolkodás eredménye. Mintha a sorok már léteznének valahol mélyen bennem, és csak arra várnának, hogy megtaláljam őket.

2
Megosztás
Megosztás

3 Responses

  1. „,,van-e kaja a hűtőben”?
    WhatsApp-on megkérdezem,
    anyu mondja: van hát bőven,
    egyél drága gyermekem.”

    Milyen jó, ha valaki a „való világban” él és gondoskodik a felnőtt gyermekéről.

    Remek soraid tetszéssel olvastam.

    Szeretettel: Rita

Hozzászólás a(z) Tóth Lászlóné Rita bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Bárban

Bárban   Minden alkalommal, amikor belépek a bárba, a problémáim, és az összes olyan gondolat, ami éjszakánként is képes ébren tartani, napközben pedig lehetetlenné teszi

Teljes bejegyzés »

A pad a tóparton

A pad a tóparton   A városi tópart délutáni fénye mindig aranyszínűre festette a vizet. Lilla gyakran járt ide tanulni, mert a hullámok halk csobogása

Teljes bejegyzés »

Álmodtam

Füstszínű szunnyadással ketyegnek a percek. Színes álmok gördülnek a homloklebenyre feszített vászonlepedőn. Hajnali harmatot csal homlokomra a felidézés. Nem maradt más, csak az emóció. Author:

Teljes bejegyzés »

Önző vágy 

Egy el nem múló érzés Ha szeretők lennénk, Elég lenne egyetlen ölelés, Hogy ne érezzük többé üresnek magunkat?   Vagy lehet, hogy ezt a magányt

Teljes bejegyzés »

Bújócska

próbálom megérteni: mit jelenthetsz nekem potenciálod levegőt ad, mi történik velem? poétikus gondolataim sorra nyelem pocsékolni rímeket rád – elment az eszem? pimaszságod szándékos, nem

Teljes bejegyzés »