Más vagy

Más vagy

Te különbözől mindegyiktől , mert akkor is más vagy , amikor a szívem darabokra szaggatod . Mert te  nemcsak fájdalmat, hanem emléket is hagytál bennem, ami szebb, mint minden ami volt.

Tóth Brigitta
Author: Tóth Brigitta

Kedves Olvasók! Brigitta vagyok, egy fiatal lélek, aki az írásban és a művészetekben találja meg a világ valódi jelentését. Minden szó, minden mondat egy apró darabja annak a végtelen mozaiknak, amelyet az élet formál körülöttem. Az alkotás számomra nem csupán kifejezésmód, hanem egy utazás – egy belső táj, ahol a gondolatok szárnyalhatnak, és az érzések formát ölthetnek. Művészetemben az érzelmek finom szálait igyekszem megragadni. A vers az a tükör, amelyben a lélek színei tükröződnek, a próza pedig a világ szépségét és árnyait meséli el. A festészet titkai, a színek és formák harmóniája mindig is lenyűgöztek, és sokszor ezek a hatások köszönnek vissza az írásaimban, ahogyan a szavak is megpróbálnak egy-egy képet, egy-egy pillanatot megörökíteni. Szeretem a csendes, ámde mélyebb rétegeket keresni az életben: a törékeny, de erős emberi kapcsolatokat, az érzelmek árnyalatait, a finom, szinte észrevétlen szépséget, amit a legtöbben hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni. A művészetek azok a kulcsok, amelyek segítségével beléphetünk a lélek legmélyebb zugaiba, és talán egy kicsit jobban megérthetjük magunkat és másokat. Ez a blog az én kis világom, ahová meghívlak benneteket is. Itt megosztom veletek az alkotásaimat – verseimet, történeteimet, érzéseimet –, és remélem, hogy együtt egy olyan közösséget alkothatunk, ahol a művészet nem csupán...

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. „emléket is hagytál bennem, ami szebb, mint minden ami volt”.

    Így igaz. Van, aki egészen mást jelent számunkra, mint a többi ember, mert őt szerettük szerelemmel.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ha Rómába mész   Ha egyszer Isten adja és sorsod lapjaira Róma nevét írják az angyalok, utolsó órádról visszanézve mennyei fénye ott ragyog. Botló lábadért,

Teljes bejegyzés »

Születésnapodra   Az ég most kék, mint Mária palástja, s  úgy mosolyog, mint az ő szeme, édes, illatos fátyolba burkol a szeptemberi szél lehelete.  

Teljes bejegyzés »

Csendesen   Hűvösen, kedvesen. jön az ősz  csendesen. Ringató, álmodó, reggelen  átfutó. Dúdolom, vállalom, zenéjét  hallgatom. Elringat, megnyugtat, lelkemnek gyógyírt ad. Keringő levelek, szépítő permetek,

Teljes bejegyzés »

Kezed a vállamon /Fájdalmas Szűzanyámnak   Hogy segítsek fiam? Szívemben fájdalom. Széttört életedet magamhoz vállalom. Mit tehetnék, mondd csak? Ajkad, szemed néma. gondolatod lesem, megtalálom

Teljes bejegyzés »

Sóvirág   Élettelen, holtan ropog a kiszáradt fűszál lábunk alatt, szemünk szikkadt, fénytelen keres valaha- volt csillogó tavat. S míg reménytelen lépsz, emlékeid pora, mint

Teljes bejegyzés »

Felhők a vízben

Felhők a vízben   A tóparti fű még magában őrizte a délelőtti eső friss, ázott földillatát, de a nap már magasan járt, és felszárította a

Teljes bejegyzés »