Kék-színű kékség

Távolból rám kacsint az egyszínű szépség

S hirtelen beborít a tökéletes kékség.

Felhőtlen mosolyával, cinkossággal csal tőrbe,

S mire észhez térek, már csak kék világ vesz körbe.

 

Feddhetetlen bája szívem közepéig hatol

Nyugalmat árasztva belső lényembe tarol.

Csintalan csendjével csalfán körbezár

Csillogó szemével megtisztít, megbabonáz.

 

A kék világból kibukkanva, felnézve az égre

Fehér színű vattacukor néz vissza rám a mélybe.

Napkorong aranyfátyla tündökölve átrobog a vízen

Csillogó csillagok csillámlanak a felszínen.

 

E szépséges világban örökre maradnék,

mint Lemúria fényében, örökre fürdenék.

Az embereket kecses hullámokkal simogatva ringatnám

Fodrozó habjaimmal arcukra a mosolyt örökre odavarázsolnám.

 

 

 

 

Hajnal Cs. Krisztina
Author: Hajnal Cs. Krisztina

Köszönöm szépen az Irodalmi Rádiónak, hogy bemutathatom alkotásaimat, és ezáltal része lehetek én is az alkotói közösségnek. Esztergomban születtem, 1980-ban. Ének-zene tagozatos általános iskolába, zeneiskolába jártam, ezáltal a zene szeretete, zenélés (hobbyként) is része az életemnek. Az irodalom, a versek gyerekkorom óta közel álltak hozzám, gyerekként a könyvekkel valahogy mindig jobban megtaláltam a „közös hangot”, mint kortársaimmal. Bár próbálkoztam versírással kiskamasz koromban is, akkor még nem igazán sikerült…. Az áttörés 2024 őszén következett be, amit ma is egy csodaként élek meg, ahogy megszületett az első versem. Azóta az ihlet sűrűn megtalál, valamikor éjjel ébreszt fel egy kedves kis „rím”. Hajnal Cs. Krisztina néven alkotok. Ha verseim olvasása másoknak örömet okoz, vagy esetleg ezáltal könnyebben átél egy-egy nehezebb időszakot az életében az olvasó, nekem már megérte- hisz az érzéseink, érzelmeink akár fájdalomról, szeretetről szólnak, közösek. „Az élet életet nemz. Az energia energiát teremt. Azáltal leszünk gazdagok, hogy adunk magunkból.” – Sarah Bernhardt

0
Megosztás
Megosztás

3 Responses

  1. „A kék világból kibukkanva, felnézve az égre
    Fehér színű vattacukor néz vissza rám a mélybe.
    Napkorong aranyfátyla tündökölve átrobog a vízen
    Csillogó csillagok csillámlanak a felszínen.”

    Maradnánk benne, de nem lehet.

    Szépséges kék soraid tetszéssel olvastam.

    Szeretettel: Rita

Hozzászólás a(z) Tóth Lászlóné Rita bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Körmenet

A mindig más, nem megoldás; de néha jó a változás! Ugyanúgy menni nem lehet, mert megszédít a körmenet, mi oltárt, szentélyt körbezár. Hinni csak ebben,

Teljes bejegyzés »

Fotók a múltból

Régi fotókat nézegettem. Nem az „A” oldaluk érdekelt, hanem a „B”.Az, amit nem látni.Kik állnak a képen? Mi történt előtte, és mi lett utána?Milyen pillanatot

Teljes bejegyzés »

Távolság Tartva

  Távolság Tartva Valahogy mindig kilógok a történetből – talán mert nem írták meg rendesen a szerepem. Author: Tóth Brigitta Kedves Olvasók! Brigitta vagyok, egy

Teljes bejegyzés »

Ajtó a hithez

   Ajtó a hithez   Az Isten házában neked minden ajtó nyitva áll.   A templom oltárán az égi fény a hitről mesél.   Száz

Teljes bejegyzés »

Magyar hazánk

   Magyar hazánk   Az ékes Magyarhon büszkén őrzi a múlt csodáit.   A haza mindenkor. Ezt vésd kőbe! Mert ő érted él.   Egy

Teljes bejegyzés »

Az én hazám

  Az én hazám   Egy porszem a magyar haza földjén nekem a minden.   A magyar szép honban az évszakok varázsa hódít.   A

Teljes bejegyzés »