Úton

 

Lépéseid kövesse áldás,

mint árnyék délben,

mint visszhang hegyekben.

 

A szél – barát a hátad mögött,

az eső – simogatás a földön,

a nap – ölelés az arcodon.

 

És amikor lehunyod szemed,

s lelked kiröppen a testből,

legyen könnyű a föld,

mint anyai kéz,

mely gyöngéden ereszt.

Kárpáti László
Author: Kárpáti László

Kárpáti László vagyok. Elsősorban novellistaként tekintek magamra, bár az időnként felbukkanó verseim ennek az ellenkezőjéről próbálnak meggyőzni. E sorok írásakor (2025. 08.) töltöttem be a 37. életévemet. Eredeti végzettségem szerint angoltanár vagyok, ennek köszönhetően a magyar mellett a nemzetközi nyelven is írtam és írok mind a mai napig. Ennek nyomát tudományos cikkek, versek, novellák és tudományos-ismeretterjesztő szövegek is őrzik. 5 év nyelvtanítást követően új munkahelyet kellett keresnem, így találtunk egymásra a gyermekvédelemmel, ahol 6 évig dolgoztam gyermekvédelmi gyámként. 2024-ben azonban elváltak útjaink az ágazattal, hogy egy jóval kedvezőbb területen tudjak tovább tevékenykedni, miközben alkotok. A doktori képzésem kötelező részeként számos magyar és angol nyelvű tanulmányt jelentettem meg, illetve tartottam előadást mindkét nyelven. Ezt napjainkra felváltotta a tudományos-ismeretterjesztő újságírás, mivel hiszem és vallom, hogy „egész népünket kell nem középiskolás fokon tanítani”. Ilyen jellegű írásaimnak elsősorban az Egzakt Média ad helyet. Már az egyetemi éveim alatt rendszeresen kértek fel fordításra, olykor tolmácsolásra, míg a lektorálást saját magamnak tapostam ki. Ennek eredményeképpen jelenleg is rendszeresen kapok megbízásokat a Pons Kiadótól, hogy angol nyelvű szövegeik magyar változatait „alaposan fésüljem át” a szemeimmel. E kötetek már mind kaphatók kereskedelmi forgalomban. A szépirodalom, illetve az ilyen irányú írás legelőször általános iskolás koromban bukkant fel az életemben,...

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


November egy , vasárnap

Edit Szabó : November egy, vasárnap November egy, Mindenszentek, ma a  temetőbe  nem  mentem, napsütéses, szeles napon a konyhában dolgozgatom. Szűk rokonság, a sógornőm, hiányosan

Teljes bejegyzés »

Kavicsokká zúzott szikla

Mennyit sirattam olyat, amit mára tudom, hogy nem baj, hogy elvesztettem… Beismertem, hogy a lelkemet csak jóval hitegettem. Ami stabilan tart még ma, egy másodperc

Teljes bejegyzés »

Novemberi éj

Novemberi éj A gyertyalángok sorra égnek,a hűvös éjben ring a táj,lecsendesül a tiszta ének,s a szívbe fészkel mind, mi fájt.A sírok felett pára lebben,a fázós

Teljes bejegyzés »

Mérlegen a mindenség

Mérlegen a mindenség A szív csak hús, hideg darab,ha nem fűti a téli nap,de benne lüktet még a gyász,mint pincemélyben a parázs.Ám jött a szerelem

Teljes bejegyzés »

Híd a köd felett

Híd a köd felett   Hideg kövön tiszta lángok, Az esti csendben ég a múlt. A szélben halk imádságok, S közben minden elcsitult.   Megfáradt

Teljes bejegyzés »
Prózák
Kaplonyi Dániel Attila

A világítótorony utolsó őre

  Előszó A tenger számtalan titkot őriz. Vannak történetek, amelyeket soha senki nem mesél el, és vannak fények, amelyek nem azért világítanak, hogy utat mutassanak

Teljes bejegyzés »