Szeretni | Széphegyi Patrik

Szeretni volna jó, de hogy kell?
Szép szóval és száz virággal?
Bátor sorok mögé rejtett
rímbe szedett gyávasággal?
Szeretni volna jó, de félek,
nincs a vágy túl felén semmi:
nem is tudom, veled, vagy csak
benned szeretnék-e lenni.
Szeretni volna jó, de senki
nincs ki szerethetne engem,
Egyedül voltam mindig
és még magam sem szerettem.
Szeretni volna jó, csak egyszer
éreznék valamit már végre,
észrevétlenül lehetnél
szívem VIP vendége.
Szeretni volna jó, de sajnos
szó sem lehetett még róla,
mert szerintem nem szeretnéd
ahogy szerettelek volna.

Széphegyi Patrik
Author: Széphegyi Patrik

Egyszerre vagyok Salinger magánya, Kafka bogara és Rómeó halála, óriást ledöntő, kő a parittyába’, a bennem tátongó űr asztronautája, és vagyok még sok minden, de minden hiába. Az átlagos emberi élet sebességével haladó időutazó, kit sisakja alatt csak saját légzésének elviselhetetlen zaja emlékeztet önnön létezésére. Széphegyi Patrik (született: Schönberger Patrik) 2015-ben az MR2 Petőfi Rádió költészet napi szövegíróversenyének első helyezettje, pályaművét a zsűriben többek közt Babiczky Tibor költő értékelte, egy közösen adott interjúban Likó Marcell (Vad Fruttik) elemezte és az A38-on Járai Márk (Halott Pénz) adta elő. Korábban szülővárosában, Szombathelyen, kezdő zenekarok amatőr tagja, dalszövegírója, ifjú kora óta iskolaújságban publikált versek szerzője. Itt végezte el az egyetemi angol szakot is, majd Budapesten kiadványszerkesztő szakmát szerzett grafikai érdeklődése nyomán, jelenleg nyomdai grafikusként dolgozik Veszprémben. Folyamatosan ötletel és ír – magának, és annak a bizonyos fióknak: főleg verset és dalszöveget, olykor prózát, vagy soha elő nem adott slam poetryt-t. A 2025-ös könyvhéten különböző verseim két kiadó antológiájában jelentek meg, jelenleg első kötetemet tervezem. Instagram @hozottanyag

1
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Van, ami nem változik 

(A szeretet örök)   Látsz most odafent az égen, mint fénylő csillag a sötétben. A gyertyák most érted égnek, Az emlékek örökké élnek.   A

Teljes bejegyzés »

Cseppek csendje

Egy nehéz nap legvégére érve, Hazatérve vár otthonod menedéke. Tisztulási vágyaktól vezérelve, Egy áttetsző világba megérkezve; Zuhogó zuhatag zenjébe, Csillogó cseppeknek csendjébe. A néma könny

Teljes bejegyzés »

Pengék a zsebben

Minden egyes ember úgy hordja magával, Gyerekkorát, búját, fájdalmát, magányát Mint zsebében felejtett borotvapengét, Belenyúl minden nap, megvágja kezét.   Minden nap belenyúl, minden nap

Teljes bejegyzés »

Málnahab

Estefelé jár már a nap, Lassan indul a kis csapat. Nagypapa és két unoka Szedés után elfáradva.   Hazára kis kanna málna Vándorol határból házba.

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Remélt fény

Csupán egy szám, amit az anyakönyvi kivonat mutat, puha bársonyként ölelhet az élet szépsége, s utat mutat, míg él bennem a remény, lám a természet

Teljes bejegyzés »

Újra így szeretni

Újra így szeretni   Újra így szeretni valakit, vajon fogok-e még e világon? Ezzel a gondolattal vagyok néha magam hadilábon. Állítják néhányan, hogy mást is

Teljes bejegyzés »