Mintha már megtörtént volna velem,
és egyre felgyorsul a lélegzetem.
Olyan, mintha ezt a pillanatot már átéltem,
de vajon mikor, hogyan? Egyre ezt fürkészem.
Olyan ismerős ez a helyzet, amiben vagyok,
vagy meglehet, hogy csak álmodok?
De tisztán emlékszem, hogy ilyen megtörtént,
akkor miért nem emlékszem erre apránként?
Ismerős érzés, mintha már láttam volna,
de mégse emlékszem vissza erre a pillanatra.
Vajon velem történt mindez, vagy más mondta?
Pedig emlékszem is erre a mondatra.
Túl sokat rágódom már ezen a feltételezésen,
de már nem hagyhatom, hogy ez felemésszen.
Így elengedem inkább, és hagyom hánykolódni bennem,
míg lassan, ugyan, de nem ez lesz az egyetlen terhem.
Author: Guti Noel
Guti Noel vagyok. 2006-ban születtem és Őrbottyánban élek. Hitem fontos számomra és a gyülekezetem is. 15 évesen írtam első versemet. Ezek után egyre többet kezdtem el írni és más emberektől is pozitív visszajelzést kaptam így ez megadta a löketet. Már 3 verseskötetben is társszerzőként jelentem meg. A vers számomra egy kifejezési forma. Ha nem is tudok megnyílni, akkor inkább versbe költöm szavaim.
