Ablak
átlátok magamon,
átnézek rajtad…az ablakom vagy –
nem tükör,kinyíltál… azóta
jár a levegőm,érzéseimben
a könnyű:lebegő.
Testetlen
az érzésre leltem,
mit jelenthetsz,
s mi oly sokat ad:
formátlan, testetlen.bárhogyan nézlek –
nem látlak téged…
ha látlak is, sejtve:
a változót nézem.míg látom önmagam,
ebben nem változom,
érzéseimben otthon
lehetsz, vagy…vagyok.
A versek a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója, a Moderato Cantabile előadás nyomán születtek.
„A Moderato Cantabile a szenvedélyről szól, a hiányról; az érzelmi életet idézi fel, a szerelemről próbál mesélni anélkül, hogy beteljesítené,…” (SZKB: Moderato Cantabile)
kép forrása: https://szegedikortarsbalett.hu/portfolio/moderato-cantabile/
Author: Adorján L. Zoé
Vannak átélt pillanatok, amelyek újjászületve az írásban testesülnek meg… és vannak pillanatok, a még meg nem éltek, amelyekkel sarjadó írásaink halmoznak el. Mindannyian írunk és olvasunk a kiapadhatatlan forrásból, ahol: mindig miénk a pillanat! Teljességében…