Csak egy pillanat még leülök,
néhány percre csupán,
a nyüzsgő csendbe menekülök,
egy nehéz nap után.
Ülök. Semmire sem gondolok,
vörösréz az alkony,
márciusi széltől borzongok,
sápadt már az arcom.
Az esti falusi ricsaj zeng,
agyam zsibbadt, fásult,
fülemben alkonyi dallam cseng,
csak az eget bámuld.
Megtettem, amit elterveztem,
napomnak vége már,
a végtelenbe kéretkeztem,
szívemben béke vár.
Halkan vagyok a lusta zajban,
gyérül a nyüzsgő csend,
korrodált-réz színű alkonyban,
feláll az éji rend.
Féltő hangján csak halkan szólít.
Gyere vagy ülsz kicsit?
A vállamra takarót borít,
és lágyan megsimít.
Visszazuhanok a jelenbe,
bár végig itt voltam,
kezemet teszem a kezedbe:
„már éppen indultam”.
Búcsú sóhaj, közben sötét lett,
otthonom illata száll,
a vörösréz alkony tovább ment,
az éj a sarkon áll.
Author: Reich Pál
Reich Pál vagyok, 1961-ben születtem. Gyermekkorom évei Nádasdladányban teltek. Középiskolát Székesfehérváron, főiskolát Győrött végeztem. Agárdon élek feleségemmel. Útépítő mérnök, rendőrtiszt, biztonsági őr, biztosítási ügynök, mese- és versíró, mozgásmániás, 1980 óta nős, három gyermek édesapja és 7 unoka boldog papája. Rendszeresen futok, kerékpározok hosszabb távokat is. Meséket, verseket 2009-től írok, a kezdetek azonban 1983-ra nyúlnak vissza. „Palimesék” címmel mesekönyvem 2010-ben került kiadásra, melyben két lányom illusztrációi is szerepelnek. Meséim zömmel verses formában születnek különféle állatokról, manókról. Számomra az írás kikapcsolódás, pihenés, a mesevilágom egy másik létformám. Amikor írok, benne élek. Rímbe szedett soraim nekem a dallam, a zene. Több mesémben fellelhető elem, a környezetvédelem. Meséimmel szeretném a gyerekek gondolkodását formálni a környezettudatosság irányába, valamint az írásaimban szereplő állatok szokásait, életmódját megismertetni velük. Mottóm: „Így a világ talán általam is jobbá lesz!”.
2 Responses
Igazán nagyon szép! Olyan elfoglalt vagy! Hogy érsz rá így elmerengni, verset írni? Fantasztikus!
„Halkan vagyok a lusta zajban,
gyérül a nyüzsgő csend,
korrodált-réz színű alkonyban,
feláll az éji rend.”
Hangulatos, szép soraid tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita