Elszórt zajok
Cipőm sarka tompán koppan,
elszórt kavics halkan roppan.
Redőny csúszik, nagyot zörren,
lakat lánccal, kapun csörren.
Nadrágszáram, lépek surrog.
Távolabb egy alak kullog.
Úton menyét fut át, talán,
parkban rejtekhelyet talál.
Távolabb egy autó búg,
utolsó busz fáradtan zúg.
Aztán csak a cipőm toppan,
üvegcserép halkan korcan.
Benézek egy rácsos kapun,
elnyújtózva kutya aludt.
Olyan békés, kedves, nyugodt,
máskor a kapunak ugrott.
Hárs illata lágyan ölel,
éjszakai hűs szellővel.
Gyermekkori nyarat idéz:
hársfán voltál virágvitéz!
Hajléktalan indul felém.
Guberált csikkhez tüzet kér.
Nincsen, mondom és elintem,
életét így nem enyhítem.
Hallgatagon továbbmegyek,
gondjaimban elsüppedek.
Cipőm talpa tompán koppan,
elszórt kavics halkan roppan.
Author: Reich Pál
Reich Pál vagyok, 1961-ben születtem. Gyermekkorom évei Nádasdladányban teltek. Középiskolát Székesfehérváron, főiskolát Győrött végeztem. Agárdon élek feleségemmel. Útépítő mérnök, rendőrtiszt, biztonsági őr, biztosítási ügynök, mese- és versíró, mozgásmániás, 1980 óta nős, három gyermek édesapja és 7 unoka boldog papája. Rendszeresen futok, kerékpározok hosszabb távokat is. Meséket, verseket 2009-től írok, a kezdetek azonban 1983-ra nyúlnak vissza. „Palimesék” címmel mesekönyvem 2010-ben került kiadásra, melyben két lányom illusztrációi is szerepelnek. Meséim zömmel verses formában születnek különféle állatokról, manókról. Számomra az írás kikapcsolódás, pihenés, a mesevilágom egy másik létformám. Amikor írok, benne élek. Rímbe szedett soraim nekem a dallam, a zene. Több mesémben fellelhető elem, a környezetvédelem. Meséimmel szeretném a gyerekek gondolkodását formálni a környezettudatosság irányába, valamint az írásaimban szereplő állatok szokásait, életmódját megismertetni velük. Mottóm: „Így a világ talán általam is jobbá lesz!”.
Egy válasz
„Hárs illata lágyan ölel,
éjszakai hűs szellővel.
Gyermekkori nyarat idéz”
A hárs illatát én is nagyon szeretem, olyan édes, mint a szerelem.
Szeretettel: Rita