Múlt, jelen, jövő (Zombor, 1976. augusztus 15.)

Elgondolkodom a múlton,

S elgondolkodom a jövőn.

A múltra már valahogy nem emlékszem,

S azt se tudom, hogy mi jön…

 

Így tehát elégondolkodom a mán is,

Melyről gondolkodni nem lehet,

Mert mit gondoltam – már a múlté,

S nem ismerem a jövő terveket…

 

Ezért tovább találgatom a jövőt,

Tovább emlékszem a múltra;

Míg gondolataim kerengve leszállnak bennem,

S készülnek az örök-jelen álomútra…

Arcson Rafael
Author: Arcson Rafael

Kedves olvasó! Már régóta írok, úgy negyven-pár éve. Én is, mint oly sokan, kamaszkoromban kezdtem az írás művelését. Természetesen akkoriban, mint minden kamasznál, elsősorban a versek (főleg szerelmes versek) álltak előtérben. Írtam azonban novellákat is, sokfelé ágazó tematikával, hiszen magam is lelkes olvasó voltam, mégpedig „mindenevő”. Később a színészet felé fordult a pályám, s így különféle színpadi szövegeket is irogattam, eleinte csak a fióknak, később már célzottan színpadra is. Ezek közül több munka színpadra is került. Délvidéki lévén (Vajdaság a Délvidéknek csak szerbiai része, de ide tartozik még Horvát-Baranya és Szlavónia Horvátországban, valamint a Muraköz Szlovéniában), s annak köszönhetően, hogy kiváló irodalom-tanáraim voltak a gimnáziumban, egyre többet írtam mindkét nyelven, értsd: magyarul és szerbhorvátul. Amióta Jugoszlávia szétesett, írásaim három nyelven születnek meg: magyarul, szerbül és horvátul. Műfajként, legalábbis azt hiszem, mindenbe belekóstoltam, az egy pornográf-irodalmat kivéve. Úgy vélem, hogy ez a „műfaj” nem való irodalmi munkához. Tehát írok mindenfélét, reális, mindennapi dolgokról, lírai hangvételű munkákat, humorosat, színjátékot, tudományos-fantasztikus novellát, stb., stb. Különben, mindenki, aki érdeklődik és beleolvas az írásaimba, amúgy is megtapasztalja. Szeretettel üdvözlök hát mindenkit, aki ide látogat egy kis olvasnivalóért. Szívből kívánok kellemes, felüdítő olvasást.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Sötét

Sötét     Tizennyolc évem már teher, és bennem minden fény sebez. Vádolom magam: gyenge vagyok, hogy nem látom, mi felragyog. Talán én ölöm el

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

A zene

A zene az élet sója és fűszere, van, kit megérint egy andalító dallam, míg másnak a vad akkordú a zsánere, a lényeg, hogy hozzám szóljon

Teljes bejegyzés »
Hírek
Zsoldos Árpád és Adrienn

Romantikus történetek 2026. – novellapályázat

„Romantikus történetek 2026.” novellapályázat és antológia az Irodalmi Rádió pályázata lehetőség az Irodalmi Rádió Bálint-napra készülő novellás antológiájában való szereplésre, felolvasóesten való szereplésre, az Irodalmi

Teljes bejegyzés »

Virágbaba

Hová lettek a régi csipkék? Hová a hímzett terítők, a vékony cérnákkal és finom ujjakkal készült virágmotívummal és indákkal telefuttatott terítők, asztalok díszei, krendecek ékesítői,

Teljes bejegyzés »