Esik.
Szemerkél már…
Fenséges hóesés,
milliárdnyi pici kristály
áramolva – kerengve – leesve;
nézzük – ámulunk és bámulunk – látjuk már…(?)
Mit nézel?
Hogyan látsz?
Mit gondolsz?
Mire vársz?
Varázslatban élünk
mindennap, barátom;
nehéz ezt elhinni –
valóságunk: álom.
Csodák tengerében létezünk,
részecskék árjában lélegzünk.
Mindennap láthatjuk az égfényt;
élünk s szinte semmit sem értünk…
…de talán valamit megérzünk…
(2023. dec.)
Author: Keresztes Margit
1957. októberében születtem Békéscsabán, de életem nagy részét Szegeden töltöttem. 2017. nyara óta Szentendrén élek. Oktató-kutató orvosként dolgoztam a Szegedi Tudományegyetem Orvoskarának Biokémiai Intézetében. Az orvostudomány és a természettudományok mellett mindig érdekelt az irodalom is. Különösen foglalkoztat az, hogyan lehet összekapcsolni a tudományos szemléletet (pl. biológia, téridő és részecske fizika, csillagászat terén) a költészettel, és hogyan jeleníthető meg a spiritualitás, a világ egysége és a hétköznapok varázslata a versekben. Szeretnék egy tágabb világszemléletet és elgondolkodtató, lelkesítő lendületet vinni a szívekbe… 2023. júniusa óta írok intenzíven verseket. A Cédrus Művészeti Alapítvány (naputonline.hu) 2024. évi pályázatán öt versemmel nívódíjat nyertem. Első verseskötetem 2025. márciusában jelent meg Pár csepp világmézért címmel a Cédrus Művészeti Alapítvány kiadásában. Kedvenc költőim közé tartozik: József Attila, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Váci Mihály, Tóth Éva; Rúmi, Rabindranath Tagore és Ivan Bunyin. Köszönöm és örülök, hogy az Irodalmi Rádió alkotóközösségéhez tartozhatok.