Történetek Apámól – 2. Történet – Bedekt Himmel

… egy életre belém ivódott a német kifejezés: bedekt himmel. Felhős ég. Olvasható volt mindez az átkosban az NDK-s ORWO cég fényképezési fénymérőjén, melyet Apukám nagy becsben tartott Szmena 2-es fényképezőgépével együtt. Látása végleges megromlásáig nagyon szeretett fotózni, s nem csupán kattintgatott, hanem képeket komponált, s utánaolvasott nagyon sok mindennek. Éppen csak felső tagozatba léptünk, de már megmutatta a fénymérő működését, a rekesz-zárnyílások idejét a fényképezőgépen, s majd jóval később – amikor egy karácsonyra komplett fotófelszerelést kaptunk – megtanította a sötétkamra rejtelmeit, a nagyításon át az előhívásig.
Emlékszem – talán hetedikes lehettem – egy kis albumot nyomott a kezembe. Címe Moholy-Nagy László munkássága. Akkor természetesen még nem tudtam, hogy a magyar Bauhaus, a kísérleti filmezés óriási alakjának művét tartom a kezemben, és csak csodálattal néztem a különleges fényképeket.
Apukánk Rengeteg fotót készített középiskolás korában. Mára ezek a fotók egy letűnt kor és barátságok emléknyomatai, a számunkra is. Egy-két nappal múlt heti elmenetele után középiskolás évfolyamtársam írt rám, hogy az Ő édesapját is apu tanította középiskolás korában fotózni. Ezt a tényt pl. nem tudtam, hogy tudását diáktársaival is megosztotta….
Aztán úgy alakult, hogy tudásával, hobbija szeretetével engem, Bennünket is megfertőzött, s így lehetettem később gimnáziumi osztályunk fotósa, majd pedig később Alsóörs község és a Veszprémi Református Egyházmegye egyik fényképes tudósítója. ❤
(a Szmena 2-es gép fotójért hálás köszönet Vera Vörös-nek és férjének)
Rásky Miklós
Author: Rásky Miklós

Rásky Miklós László – református lelkész, újságíró és környezetvédelmi szakember 1970-ben születtem. A Bakony lankái, a Balaton hullámai, a Vértes és a Gerecse ölelésében élek, de egyaránt otthonosan mozgok Prágában, Kalotaszegen és Székelyföldön. Ezek a tájak adják történeteim ritmusát és csendjét. Református lelkészként kezdtem, később újságíróként és környezetvédelmi szakemberként dolgoztam – ma szabadúszó íróként próbálom összekapcsolni az embert, a természetet és a történetet. Az irodalom szeretetét, hol tudatosan, hol észrevétlenül, édesapámtól és a veszprémi Lovassy László Gimnáziumból hozom magammal – egykori osztályfőnökömnek, Dr. Kovács Gábor Zoltánnak (írói nevén Brassai Zoltán) köszönhetem, hogy megtanultam figyelni a történetek lélegzetét. Nős vagyok, feleségem óvodapedagógus és szaktanácsadó, aki szintén az irodalom elkötelezettje. Négy gyermekem van – ők tanítanak nap mint nap figyelni, rácsodálkozni és újra értelmezni a világot. Hiszem, hogy az élet tele van hrabali pillanatokkal: amikor a komolyság és a derű egyszerre ülnek le egy asztalhoz, és mindketten rendelnek egy korsót pilsenit. Szeretem, ha a történet kicsit kilóg a valóságból, mint egy kabátgomb a kabáton – mert ott kezdődik a varázs. A zajos világban keresem azt a pillanatot, amikor a csönd is elmosolyodik. Írásaimban a rövid, olykor örkényi abszurd pillanatok vonzanak: amikor a hétköznap hirtelen elbillen, és a csattanó mögül kibukkan az emberi...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Prózák
Farkas Etelka

Az élet sava, borsa

Hagyaték utáni lakáskiürítés, nem a kedvencem. Érzelmi és technikai problémáim vannak vele. Kis halogatás után összeszedtem magam, információkat gyűjtöttem, és megegyeztem egy vállalkozóval. Szerencsém van,

Teljes bejegyzés »
Prózák
A. J. Vale

Csipi csibe és a síró medvebocs

Egyik reggel Róka Robi és Réka elindultak a baromfiudvar felé, hogy meglátogassák kis barátjukat, Csipit. A kapuban összetalálkoztak Károly kakassal, aki éberen őrizte az udvar

Teljes bejegyzés »

Rendezvény Cegléden

Még valamikor nyáron jelentetett meg egy „versíró pályázatot” a Ceglédi Kossuth Művelődési Központ. A pályázat témája a következő volt: „Szerinted is több rejlik a magyar

Teljes bejegyzés »

Kávéházi parafrázis

Attila, mondd, az hogy’ lehet: ki költő ma, és hisz, szeret, feles- leges?   A vers, az édes, ősi szó, ha fáj, ha szívdobogtató, sehol

Teljes bejegyzés »

A Bankus

Kornél a sötétségbe mered. Verandáján áll és dohányzik. Közben a gyengefényű izzó karcosan berregni kezd, a szél felerősödik. Szaladnak a gallyak. Úgy érzi, mintha figyelnék.

Teljes bejegyzés »