Lilike szivárványa

Reggel ha jó kedvvel ébred,
Lelke szivárványt ébreszt.
Büszke három éves,
Csacsógó lélek.
Tüllszoknyája
Finoman lebben
Senki sem
pörgeti szebben.
Szeme mély kékjét
A felhők irigyen nézték.
Ilyenkor csupa alázat,
Kölcsön adja a babákat,
Vigasztal, reményt nyújt.
Nem, nem is makacs.
Egy-két szó és barátja vagy.
De jaj, jön egy sötét felleg,
Minden fényre árnyékot vet.
Egy -két csepp,
Lesz belőle zápor.
Lilike útjába senki ne álljon!!
Zokogva szőnyegre fekszik,
Bánata egyre csak növekszik.
Hova lett, mondd
a reggel jó kedve??
A szivárványt anya hol keresse??
Kissné Kustor Franciska
Author: Kissné Kustor Franciska

1970-ben születtem Csornán, egy kis faluban nőttem fel. Győrben érettségiztem, eddigi életemet a gyerekekkel való foglalkozás töltötte ki. Két felnőtt gyermekem van, boldog házasságban élek. Gyermekkorom magányát fantáziám és gazdag képzeletem segítségével tettem felejthetetlenné. Elfoglalt szülők helyett a nagymamám minden este felolvasott, innen ered a könyvek szeretete. Kamasz koromban próbálkoztam először versek írásával. Az érzések szavakba öntése segített át a nehézségeken. Majd jöttek a novellák. Csak arról tudok írni, ami megérint, ami foglalkoztat. Küldtem be novellát a http://ahetedik.hu –ra, ahol több művem megjelent. Negyven éves korom körül születtek az első mesék, mára már több kötetre valót írtam. Rájöttem, ez a fajta önkifejezés áll a legközelebb hozzám. Valahol mindig ott él bennem a kislány. Így könnyen belehelyezkedem az ő világukba. Visszajelzést, elismerést tőlük kapok. Gyógypedagógiai asszisztensként dolgozom, eleinte óvodában, már 6 éve iskolában. Rajzórákon sokszor a meséimről rajzolnak a gyerekek. Színdarabokat is írtam, amit nagy örömmel adtak elő. Ez a legnagyobb siker számomra. Pályázatra meséket most küldtem be először. Örülök a lehetőségnek, hogy nyomtatásban is jelenhetnek meg mesék.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Reggeli etűd

Csípős, kora tavaszi éjjel után, a városba kúszik a reggeli köd. Füstgáz száll, és kering a házak fölött, gázkémények karcsú, remegő ujján. Sétám alatt, meleg

Teljes bejegyzés »

A belső zsineg

Ma magamba zuhantam, egészen mélyre… a temetőben, hol anyám porai ültek egy faládikóban előttem. Mintha időgépbe kerültem volna, utaztam a múltba… sorsom disszonanciája kavargott a

Teljes bejegyzés »

Fényvarrat

Felgördül a függöny, most még egyszer, utoljára. Az üszkös romok közül váratlanul újra lobban a láng. Nézd, a hajnal derűje elmossa a régi félelmeket, és

Teljes bejegyzés »

Csak gyom?

Búzavirágként a mezőn élek. Az elmúlástól sohasem félek. Mélyen kapaszkodik a gyökerem. Lelkem szavát buzgón követem. Tomboló viharban meghajolok. Csak az igazsághoz ragaszkodok. A szirmom

Teljes bejegyzés »