Azon a karácsony éjjelen valami nagyon más volt.
A kandalló tüze halványan, s oly szelíden pislákolt.
A pulyka illata is máshogy lengedezte körbe a szobát.
Ez a karácsony mindünkben ott hagyta a nyomát.
Különleges este volt, hiszen szokatlan létszámban,
fogyasztottuk el az ünnepi, meleg vacsoránkat.
Minden évben csupán négyen szoktunk lenni,
szűk családi körben az ünnepeket eltölteni.
Most velünk volt a papa, ne legyen egyedül ezen az éjjelen,
mivel szerelme már fentről ragyog, s onnan üdvözli az életet.
Azon a karácsony éjjelen valami nagyon más volt.
A kandalló tüze továbbra is szelíden pislákolt.
Elérkezett az ajándékbontás örömteli pillanata.
Csilingelő dallamot játszó hógömb volt a kislány ajándéka.
Vágyakozva nézte a papa, eszébe jutott szívének egy kedves emléke.
Pont ilyen gömböt kapott tőle egy régi karácsonyon a szerelme.
Milyen szép idők voltak, mikor még együtt várták az unokákat,
s hajdanán a gyerekeknek álmaik eléréséhez együtt adtak szárnyat.
Együtt élték meg a derűs és boldog pillanatok millióit,
s a problémák és hullámvölgyek sötét vízióit.
Azon a karácsony éjjelen valami nagyon más volt.
A kandalló tüze már egyáltalán nem pislákolt.
Nyugalom és melegség vette körbe a házat,
s a papa is elszenderült, különleges álmot látva.
Kéz a kézben ültek a kandalló előtt ismét szerelmével.
Magához szorította őt gyengéden, de mégis minden erejével.
Megsimogatta arcának minden kis porcikáját és barázdáját,
a sok kis ránc egy-egy történetet mesélve fokozta arcának báját.
A mama csak mosolygott, két karját kitárva, ezzel hívta őt egy másvilágra.
Elernyedt a test, kiszállott a lélek, könnyű lett a föld, s újra eggyé vált a két élet.
Author: Kovács Dorina
Kovács Dorinának hívnak, jelenleg Győrben élek immár hat éve, mióta az egyetem miatt ide sodort az élet. Szociológia alapszakon végeztem. Gyermekkorom óta írok; kezdetben rövid történetek és mesék születtek tollamból, az utóbbi években, azonban leginkább a versekben találom meg igazán önmagam. Az írást mindig is az önkifejezés és az események feldolgozásának eszközeként használtam, bár gyermekként ennek még nem voltam tudatában. Mára, azonban tudatos része lett az életemnek. Gimnáziumi éveim óta az irodalom szerelmese vagyok, ekkor értem el az első díjazásomat egy iskolai irodalmi versíró versenyen, amely meghatározó élmény volt számomra. Az Irodalmi Rádió őszi pályázatán most indultam először és nagy öröm számomra, hogy a 2025-ös „Sütőtök olvad a számban” című antológiába bekerülhetett a versem.
Egy válasz
Kedves Dorina!
Meghatóan szép, csodás verset írtál. Ha nem látnám a fényképed, fel se merülne bennem, hogy ilyen fiatal vagy. Annyira érettek és magasztosak a soraid. Örülök, hogy olvashattam.
Legyen szép a karácsonyod és minden más napod is!
Szeretettel: Rita