Szeretve feledsz?

Nevetve szeretsz,

S szeretve feledsz?

 

Olyat sosem tennék,

Mi szíved elvenné.

 

Olyan szót nem ejtenék,

Amit te hamar felednél.

 

Nem érintenélek úgy,

Hogy okozhasson bút.

 

Nem csókolnálak akkor,

Ha azt éreznéd, te vagy rabom.

 

Nem szeretnélek,

Ha fájna verejtékem.

 

Elengedlek, ha kéred,

Még ha nem is kapok miértet.

 

Mert nevetve szeretsz,

S szeretve feledsz.

 

2025.11.05.

Szebeni Zsófia
Author: Szebeni Zsófia

,,Szívem cafatjait szedegetem egyik kezemmel a földről, a másikban egy tollat és papírt tartok.” Remélem azokhoz fognak eljutni őszinte műveim, akinek szükségük lesz majd rájuk és segíthet rajtuk. Szebeni Zsófia Erzsébet, 2006. január 15.

1
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Egy vakáció emléke

Egy vakáció emléke   A csodálatos kisközség, Erdőkertes volt gyermekkorom legszebb állomása. Az általános iskolai tanulmányaimat ott végeztem el a hetvenes évek elején. Nyaranta a

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

A Nyár követelte

Szerelmet követelt a Nyár magának. A világot bejárva, tombolva kereste. Térdre hullva adta az ember lányát urának, s a Nyár ölelő karjai között porrá égette.

Teljes bejegyzés »

A kopasz birka

* Volt is meg nem is, jobbra is meg balra is, egy bokor alól csendes hüppögés, szipákolás, sírás hallatszott. Késő őszre járt az idő, hűvös

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Lustaság

Rózsa Iván: Lustaság „Jeder normaler Mensch ist faul!” – szokta mondogatni Arnold Meier, német barátunk. Vagyis: „Minden normális ember lusta!” Én sem vagyok rest olykor

Teljes bejegyzés »