Karácsonyi kismese

Karácsonyi kismese

Leszállt a köd, estére elnémult az utca,
Céltalanul ballag egy srác, vállát lehúzza a cucca.
Nincs otthona, nincs senkije, csak az örök mosolya,
Ki tudja már milyen régen nem volt szép Karácsonya.

Halkan lépked, gyönyörködik apró hópehelyben,
Kirakatban arany csillog hófehér kehelyben.
Mosolyogva megcsodálja, de nem vágyik ő másra,
Csak egy fahéjtól illatozó frissen sült kalácsra.

Zárt ablakok mögött ünnepelő gyerekek,
Fenyő alatt szép ajándék, túláradó szeretet.
A srác csak ballag, csizma talpán megtapadt a hó,
Háta mögött felhangzik pár régen hallott szó:

„Boldog karácsonyt”-szólt egy kislány csillogó szemekkel,
Egy kis angyalt adott neki kékre fagyott kezekkel.
„Láttam, ahogy mész az utcán, egyedül vagy, s fázol,
Ezt a kis díszt hoztam neked a benti fenyőfáról.”

Könnyes lett a fiú szeme, mert csodaszépet látott,
Kicsi angyalkája csillámporba mártott.
Semmit sem szólt, csak a kislányt magához ölelte,
Ezt az érzést lelke már régen követelte.

Aztán útnak indult, a sűrű hó a két szemére szállott,
A nála lévő kicsi angyal színarannyá válott.
Nem volt más a kezeiben, mint a kívánságok angyala,
Rövidesen elé került a világ legcsodásabb asztala.

Volt azon békesség és szeretet, örömnek varázsa,
Közepében a világ legfinomabb kalácsa.
Kinyújtotta kezét felé, mosolyogva fogta,
Megosztotta másokkal is, úgy ahogyan szokta.

Összegyűltek mellé sokan a szeretet asztalánál,
Együtt töltötték az éjjelt a holdfény sugaránál.
Örömmámor zengett, szívüket szeretetfény járja,
A legszebb, miért minden ember a karácsonyt várja…

Adorjányi Erzsébet
Author: Adorjányi Erzsébet

Adorjányi Erzsébet vagyok, Vértesacsán élek. A természetjáráson kívül nagy szenvedélyem az írás, mely már gyerekkorom óta kísér. Szeretem a verseket, novellákat, újságcikkeket, de néha 1-1 dalszöveg is papírra kerül. Álmodozó típus vagyok, ez gyakran visszatükröződik írásaimon, amiket rengeteg optimizmussal fűszerezek. Sokáig a fiókban gyűjtögettem az alkotásokat, majd 2013-ban megjelent első könyvem, melyet később még 3 követett. Írói oldalamra, valamint egy közismert magazin oldalára rendszeresen töltök fel írásokat, verseket. Különösen örülök az Irodalmi Rádió felkérésének, szívesen csatlakoztam szerzőik sorába, bízva abban, hogy sok örömet szerzek a kedves olvasóknak.

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. Nagyon szép, romantikus írást hoztál elénk. Sajnos, az ilyen egyedül az utcán lézengő fiú ritkán ilyen, mint amilyennek megírtad, de jó néha álmodni arról, hogy elég neki a szeretet és egy kis angyal.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Uncategorized
Bencze Margit

Rózsaszín muskátli

Nagyon szeretem a virágokat. A rajongásomat irántuk drága édesanyámnak köszönhetem, aki talán még nálam is jobban imádta őket. Hajdanán vidéki családi házunk virágoskertje a legszebb

Teljes bejegyzés »

A NŐ

Kislány, anya, hölgy vagy mama. Egy szóval a nagybetűs NŐ. Gyengéd lélek, kedves mosoly. A föld felett, hopp, libbenő. Nélkülük hát lenne élet? Vigaszt férfi

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

hajnalban, hajnal előtt*…

  a vadász ül, hosszú, méla lesben**, szeme előtt távcső, abba néz nagyon: mert, mint múltkor, éjjel, ott lent, a kis patak medrében, megint ott

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szirmok

Rózsa Iván: Szirmok (hat haiku) szirmok hullanak Sakura ünnep után – ilyen az élet rügyből lesz szirom, embrióból nagy lakli – csodás a világ! tavasz

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Bumeránghatás

Rózsa Iván: Bumeránghatás Az ausztrál bennszülötteknek kétféle bumerángjuk volt évezredek óta. A visszatérő bumerángot főként arra használták, hogy az adott területet feltérképezzék; és felriasszák, kicsalogassák

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Egyedül a Paradicsomban

Rózsa Iván. Egyedül a Paradicsomban Egyedül hánykolódni a Paradicsomban, Tenger hullámai közt kis csónakban, Nincsen rosszabb érzés a magánynál: Nem volt senki magányosabb József Attilánál.

Teljes bejegyzés »