Karácsonyi kismese

Karácsonyi kismese

Leszállt a köd, estére elnémult az utca,
Céltalanul ballag egy srác, vállát lehúzza a cucca.
Nincs otthona, nincs senkije, csak az örök mosolya,
Ki tudja már milyen régen nem volt szép Karácsonya.

Halkan lépked, gyönyörködik apró hópehelyben,
Kirakatban arany csillog hófehér kehelyben.
Mosolyogva megcsodálja, de nem vágyik ő másra,
Csak egy fahéjtól illatozó frissen sült kalácsra.

Zárt ablakok mögött ünnepelő gyerekek,
Fenyő alatt szép ajándék, túláradó szeretet.
A srác csak ballag, csizma talpán megtapadt a hó,
Háta mögött felhangzik pár régen hallott szó:

„Boldog karácsonyt”-szólt egy kislány csillogó szemekkel,
Egy kis angyalt adott neki kékre fagyott kezekkel.
„Láttam, ahogy mész az utcán, egyedül vagy, s fázol,
Ezt a kis díszt hoztam neked a benti fenyőfáról.”

Könnyes lett a fiú szeme, mert csodaszépet látott,
Kicsi angyalkája csillámporba mártott.
Semmit sem szólt, csak a kislányt magához ölelte,
Ezt az érzést lelke már régen követelte.

Aztán útnak indult, a sűrű hó a két szemére szállott,
A nála lévő kicsi angyal színarannyá válott.
Nem volt más a kezeiben, mint a kívánságok angyala,
Rövidesen elé került a világ legcsodásabb asztala.

Volt azon békesség és szeretet, örömnek varázsa,
Közepében a világ legfinomabb kalácsa.
Kinyújtotta kezét felé, mosolyogva fogta,
Megosztotta másokkal is, úgy ahogyan szokta.

Összegyűltek mellé sokan a szeretet asztalánál,
Együtt töltötték az éjjelt a holdfény sugaránál.
Örömmámor zengett, szívüket szeretetfény járja,
A legszebb, miért minden ember a karácsonyt várja…

Adorjányi Erzsébet
Author: Adorjányi Erzsébet

Adorjányi Erzsébet vagyok, Vértesacsán élek. A természetjáráson kívül nagy szenvedélyem az írás, mely már gyerekkorom óta kísér. Szeretem a verseket, novellákat, újságcikkeket, de néha 1-1 dalszöveg is papírra kerül. Álmodozó típus vagyok, ez gyakran visszatükröződik írásaimon, amiket rengeteg optimizmussal fűszerezek. Sokáig a fiókban gyűjtögettem az alkotásokat, majd 2013-ban megjelent első könyvem, melyet később még 3 követett. Írói oldalamra, valamint egy közismert magazin oldalára rendszeresen töltök fel írásokat, verseket. Különösen örülök az Irodalmi Rádió felkérésének, szívesen csatlakoztam szerzőik sorába, bízva abban, hogy sok örömet szerzek a kedves olvasóknak.

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. Nagyon szép, romantikus írást hoztál elénk. Sajnos, az ilyen egyedül az utcán lézengő fiú ritkán ilyen, mint amilyennek megírtad, de jó néha álmodni arról, hogy elég neki a szeretet és egy kis angyal.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


November egy , vasárnap

Edit Szabó : November egy, vasárnap November egy, Mindenszentek, ma a  temetőbe  nem  mentem, napsütéses, szeles napon a konyhában dolgozgatom. Szűk rokonság, a sógornőm, hiányosan

Teljes bejegyzés »

Kavicsokká zúzott szikla

Mennyit sirattam olyat, amit mára tudom, hogy nem baj, hogy elvesztettem… Beismertem, hogy a lelkemet csak jóval hitegettem. Ami stabilan tart még ma, egy másodperc

Teljes bejegyzés »

Novemberi éj

Novemberi éj A gyertyalángok sorra égnek,a hűvös éjben ring a táj,lecsendesül a tiszta ének,s a szívbe fészkel mind, mi fájt.A sírok felett pára lebben,a fázós

Teljes bejegyzés »

Mérlegen a mindenség

Mérlegen a mindenség A szív csak hús, hideg darab,ha nem fűti a téli nap,de benne lüktet még a gyász,mint pincemélyben a parázs.Ám jött a szerelem

Teljes bejegyzés »

Híd a köd felett

Híd a köd felett   Hideg kövön tiszta lángok, Az esti csendben ég a múlt. A szélben halk imádságok, S közben minden elcsitult.   Megfáradt

Teljes bejegyzés »
Prózák
Kaplonyi Dániel Attila

A világítótorony utolsó őre

  Előszó A tenger számtalan titkot őriz. Vannak történetek, amelyeket soha senki nem mesél el, és vannak fények, amelyek nem azért világítanak, hogy utat mutassanak

Teljes bejegyzés »