Célok nélkül…
Egy féktelen hajóra szálltam, amit rossz útra sodort az ár.
Ahol régebben már jártam,valamelyik álmomban talán.
Hol az indulatok löknek félre, a whisky patakokban folyt,
Hol egyszer csak azt vettétek észre, hogy az éjszaka csak rólatok szólt.
Míg záporeső hullott féljózan arcodra,
Mintha belül a pokoldémon egy jó angyallal harcolna.
Látom, hogy lehull rólad ezer titkolt álarc,
De most ahogy akarod, a dobogóra állhatsz.
Csak folyt a whisky, felégeti őrült lelkedet,
Ilyenkor küszöbre teheted felgyűlt terhedet.
Hangos a zene, a hajó balra vett irányt,
Nincs ott veled senki, de te már nem érzel hiányt.
Társad lett a szürkület, a hajnal maró hidege,
A whisky nélkül tellett éjek belédvágó idege.
Hé tengerész! Nézz most vissza, váltsál irányt ember!
Hátad mögött lecsendesült, nyugodt most a tenger!
Gombócot nyelt torkodon ne a whisky folyjon,
Életed a valóságról és a céljaidról szóljon!
Mert célok nélkül hontalan vagy, a hajód is zátonyon,
Nem cselekszel, csak gondolkodol a szertefoszlott álmokon…
Author: Adorjányi Erzsébet
Adorjányi Erzsébet vagyok, Vértesacsán élek. A természetjáráson kívül nagy szenvedélyem az írás, mely már gyerekkorom óta kísér. Szeretem a verseket, novellákat, újságcikkeket, de néha 1-1 dalszöveg is papírra kerül. Álmodozó típus vagyok, ez gyakran visszatükröződik írásaimon, amiket rengeteg optimizmussal fűszerezek. Sokáig a fiókban gyűjtögettem az alkotásokat, majd 2013-ban megjelent első könyvem, melyet később még 3 követett. Írói oldalamra, valamint egy közismert magazin oldalára rendszeresen töltök fel írásokat, verseket. Különösen örülök az Irodalmi Rádió felkérésének, szívesen csatlakoztam szerzőik sorába, bízva abban, hogy sok örömet szerzek a kedves olvasóknak.


Egy válasz
„Gombócot nyelt torkodon ne a whisky folyjon,
Életed a valóságról és a céljaidról szóljon!”
Létünk nagy tragédiája, hogy mi asszonyok sokkal tovább élünk. Ki tudja miért? Talán közrejátszik az, amit versedben írsz, hogy a férfiak hajlamosak arra, hogy két végén égessék a gyertyájukat, de vannak olyanok is, akik nem így éltek, mégis sokkal hamarább elmennek. Elnőiesül a társadalom, ami nem jó, hiszen idős korban is jó lenne egy társ, már nem a lángoló szerelem korában, csupán vele egy békés megnyugvás.
Szeretettel jártam Nálad: Rita