A kívánást a szépre, a szemet gyönyörködtetőre,
már rég elmosták az évek, a vágyak felkeltőjére.
Őszinte, igaz, emberi szeretetre óhajt lelkem,
hálából ilyen szeretetet nyújtok majd mindig neked.
A test öregszik, de a szív repesve vár figyelemre,
talán semmi másra, mint egy kedves szóra, gyengédségre.
Vedd még észre a hervadt virágban az egykori szépet,
mondd, hogy csillogó szemében látod még a régi képet.
Szeretetteljes, lágy mosolya, mellyel arcod pásztázza,
hidd el, még mindig az egykori daliás férfit látja,
mert a nő, az igazán, őszintén szerető, nem feled,
borostás arcoddal, gyérült hajjal, elhízva is szeret.
Author: Tóth Lászlóné Rita
Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.
2 Responses
Kedves Rita!
Érzelemdús verset írtál a nagy ellenmonndásról, a nagy igazságtalanságról. a test esendőségéről, fizikai romlásáról és az érzelmek szembenállásáról.Hajlamosak vagyunk a kevésbé suzép testben jelentkező igaz változatlan érzéseket kevésbé, vagy egyáltalan nem értékelni.Kevesen vannak, akik az érzelmek nagyságát ekkor is értékelni tudják.
Szeretettel
Tonió
Kedves Tonió!
Köszönöm az olvasást. Igen, vannak kivételek. A családomban szinte csak kivétel van, hiszen látom, hogy az évtizedek eltelte után is mennyire ragaszkodnak, szeretik, becsülik, értékelik egymást a házaspárok, ugyanakkor elég sok évet megéltem már ahhoz, hogy lássam a másik oldalt is. Valamikor én is voltam szép és vágya lettem nem egy korosodó úrnak, de kettőn áll a vásár.
Szeretettel: Rita