Mi nem ígértünk

Mi nem ígértünk soha. Semmit, senkinek.

De lábunk megtorpant a másik oldalra átmenet,

ha ott egy arcban egy emlék életre kelt.

S ha megkérdeztük, a másik hogy van, tényleg érdekelt.

 

Csak egy köpenyünk volt, ki nem fordítható,

így nem terhelte vállunkat számító illúzió.

A köpeny még megvan. Mindig velünk költözött,

nem hagytuk hátra a rizsporos parókák között.

 

Mi nem ígértük, hogy minden örökre szól,

mert tudtuk, ha muszáj lesz, úgyis változom, s változol.

Cipeltük a múltat: az volt az életünk.

Általa telt meg áldással üdvözlésre nyújtott kezünk,

 

s jó volt egymásét újra megszorítani,

a mozdulatot nekünk nem kellett soha újra tanítani.

Néha jövünk-megyünk egymás útjaiban,

van, akinek olykor dolga, másnak épp küldetése van.

 

Egyszer egyikünk a ma, másikunk a holnap,

de lábunk előtt a pálmák soha meg nem hajolnak.

Nem bukunk meg be nem váltott ígéreten,

mert mindent gondosan kimérünk, patikamérlegen.

 

Nem adunk egykönnyen akárki szavára,

a számlát mindig kifizetjük, bármi is az ára…

Nem ígérem, hogy ott leszek mindig, bármerre jársz,

de csukott szemhéjad mögött, ha kellek, megtalálsz.

Képíró Angéla
Author: Képíró Angéla

Mátészalkán születtem 1978-ban, általános iskolai és gimnáziumi tanulmányaimat szülővárosomban végeztem. A Debreceni Egyetemen szereztem jogi diplomát. Szüleim szerettették meg velem az irodalmat és a zenét. Az írás régóta fontos része az életemnek, így nagy öröm számomra, hogy az Irodalmi Rádiónál publikálásra is kaptam már lehetőséget.

1
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


  Csitt-csatt, a hó az ablaküvegen kopog, Odabenn a kandalló friss fától ropog. Tik-tak, tik-tak, a régi óra éjfélt üt, És a nagy szobában mézillatú

Teljes bejegyzés »

Hozzád…

Hozzád szólok, ki keresed Önmagad. Hozzád, ki sejti már, mi végre van a világ, s benne az ember, a létező tudat, az elme, a szív,

Teljes bejegyzés »

Útmutatásod

Mindig fényként jártál előttem, Útmutatásod nem feledem. Mindig szerettél volna példát mutatni, A munkáddal kitartásra tanítani.   Megmutattad, semmi nem könnyű, De az élet így

Teljes bejegyzés »

Ha ég a gyertya

Edit Szabó : Ha ég a gyertya Fehér krizantémből csokrok zöld fenyő közt kivirultok, a sírhanton vagy vázában, égő gyertya árnyékában. Sejtelmesek, varázsfények, gyertya mellett

Teljes bejegyzés »

A Csodák kertje

Létezik benned egy hely. Valahol a lelked és a szíved mezsgyéjén. Egy hely, ahová elvágyódsz minden pillanatban. Egy hely, ahol békére lelhetsz, ahol szeretet vár

Teljes bejegyzés »