Karácsonyvárás

Közeledik a karácsony,

Próbálom felkészíteni a lelkem,

De túl sok a teher, amit cipelek,

Letenném, hisz közeleg az ünnep.

Nem sül még semmi a rácson,

Rendetlenség van a házban,

Előbb a lelkemben akarok rendet tenni,

Hogy a testem is erős legyen.

Nincsenek fények a házon,

A szobában egy magányos gyertya ég,

Lángja megremeg egy fuvallatra,

Feldereng egy régi emlék,

Amikor a hóban felsejlik egy lábnyom.

Szőrös, meleg kabátomba

Burkolódzva követem.

Elvezet egy olyan helyre,

Ahol valóság lesz minden álmom.

Eljön újra, rám mosolyog,

Aki egyszer, régen elment, és

Akkor, keresztre feszítve

Tán élek még, de már nem fázom.

Jánosi-Lesi Ágota
Author: Jánosi-Lesi Ágota

Számomra az irodalom nem menedék, hanem az élet része. Rengeteget olvasok, mostanában főleg kortárs írókat. Mindig írtam valamit: naplót, verset, újságcikket, regénytöredéket. A novella egy új terep számomra – és imádom.

2
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. „Eljön újra, rám mosolyog,
    Aki egyszer, régen elment, és
    Akkor, keresztre feszítve
    Tán élek még, de már nem fázom.”

    Meghatóan szép soraid tetszéssel olvastam.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Sorsfonal

Körbe tekergő fekete fal, Összeér bennünk a sorsfonal. Szeretnélek Téged igazán szeretni, De nem lehet hozzád közel kerülni. A benned élő látomás, Egy láthatatlan űrállomás.

Teljes bejegyzés »

Végső pont

* Végső pont Vajon, milyen foka kell a kétségbeesésnek, hogy kamion elé vesd magad vagy a szakadékba ugorj? Hogy visszautasítsd az ételt, de még vizet

Teljes bejegyzés »

Este a téren

Ez őszi, fáradt, késő délután,  egyedül csak én vagyok,  a közeli kihalt füves téren.  Magamban ülök egy félreeső padon.  Merengek hosszasan,  és észre sem veszem, 

Teljes bejegyzés »

A szárítókötélen

A nagymamám soha nem kérdezett. Nem azért, mert nem tudott volna, hanem mert tudta, mit nem szabad. A szárítókötél ott húzódott a kert végében, két

Teljes bejegyzés »

Vízbe merültünk

Vízbe merültünk újra, és újra, Mert nem tudtuk mit hoz a holnap, És az öröm perceit e félelem felnagyította, De hűs karjával átkarolt bennünket a

Teljes bejegyzés »

Őszinte szerelmi vallomás

Őszinte szerelmi vallomás     Szeretlek minden reggel és délelőtt, felkelő napnál egy hófehér ház előtt.   Szeretlek minden percben és órában, jelen vagy minden

Teljes bejegyzés »