Ha-hó

Hópihe

Szél kavarta, szerte fújta,

hópelyhekké összegyúrta.

Hópihe szállt szerteszét,

megbúvik az ág hegyén.

Ákom-bákom, azt se bánom,

megpihen a nagykabáton.

Hull a pelyhes,

hó ha hó,

Fut a szánkó, száll a hó.

 

Hósapkába bújt a tél,

téli vándor hazatér.

Karácsonykor csak mesél.

 

Száll az ének, fel magasba

visszhangja szól a havasban.

Tél virága hópihe,

eltűnik a kezemben.

Megbújt tán az avarban,

vagy csörgedez a patakban.

 

Keresve sem találom,

hol lehet, tán meglátom.

Jő egy szellő meséli,

fent az égben zenél mind.

 

Nagy ünnep van a havasban,

táncot lejt mind a magasban.

Felhő ország rejtekén,

születnek a hópihék.

 

Virágot sző télből, nyárból,

körtáncot lejt szélorkánnal.

Tél virága, hópihe,

gyere újra ide le!

 

Hívtam, szóltam, hívogattam,

hópihe éneke hol van?

Valaki, no nem látom,

megtépte a kabátom.

Szélorkán, no ereszd el!

Hópihét hozd, ne rejtsd el!

 

Egyszer aztán egy szép napon,

szellő fújt az ablakon.

Megérkezett hópihe,

télvirágos éneke.

 

 

Mecséri Éva
Author: Mecséri Éva

Szeretek verset írni, fotózni, festeni, és ezeket az örömteli pillanataimat szeretném megosztani veletek. Honlapom. https://www.mecseriart.com

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. Szép lett volna, ha esik a hó és befedi a szürkeséget, de sajnos ez már nagyon ritkán fordul elő.

    Áldott, békés, szeretetteljes karácsonyi ünnepeket kívánok!

    Szeretettel: Rita

  2. Kedves Rita!

    Itt felénk szép fehér hó érkezett karácsonyra. Esetleg Sziolveszterre nálatok is megérkezik a ha-hó. 🙂
    Boldog Új Évet Kívánok neked!

    Szeretettel: Éva

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Aranyba fordult

Fák ágán zöld levelek színüknek halkan búcsút intenek.   Aranykorba lép a lomb zörögve zenél az őszi domb.   A ropogó szőnyeg kész fészket épít

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

Csapó!

                                                 

Teljes bejegyzés »

Végre hazatértél

Alábbi írásom az Irodalmi Rádió A fények álmodnak? című antológiájában megjelent novellám módosított változata.   Egy Bösendorfer zongora állt a balatonkővári kúria szalonjában. Hubay dédapa

Teljes bejegyzés »

Repülés

Épp szárnyaimat növesztem. Talán ez sem fájdalommentes, mégis akarom. Túlcsorduló szívvel Isten arcát látva, Megnyugodva járni tovább utamon. Épp szárnyaimat növesztem. Nem látja még senki

Teljes bejegyzés »