Szerelmes üzenet

Hányszor próbáltam már elmondani
Szerelmem csillagokba rejtett világát,
Hogy oly örök vagy nekem,
Mint az isteni szó,
S gyámoltalan lelkemnek
Te vagy hűséges őrzője
Ölelsz, mikor magam vagyok,
Ott vagy velem, mikor elhagyatnak,
S vígasztalsz, mikor nekem
Csak bú könnyek maradnak
Társam vagy az örömben
S a bajban nem különben
Válladra hajtom fejem,
S füledbe e szavakat súgom bele:
„Vedd a lelkem,vedd a szívem,
Hisz tied vagyok én egészen!”

Lukács Péter
Author: Lukács Péter

Lukács Péter vagyok. Debrecenben élek, és jelenleg egyetemi tanulmányokat folytatok. Szabadidőmben szívesen és gyakran foglalkozom írással, elsősorban versekkel. Ezekben igyekszem saját érzéseimet és életeseményeimet értelmezni.

1
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kihűlt kályha    Romos házban  potyogó vakolat.  Megrendülve  nézem a falakat.    Valaha élet lüktetett a kályhán,  jövőről szőtt álom énekelt a lángján.    Most

Teljes bejegyzés »

Csak, mint a víz   Egyszerű szavakkal szeretném mondani , ha valami fáj bent,  vízként feloldani .   Búvó patak útján előre, előre, át a

Teljes bejegyzés »

Ébredés   Halvány zöld ereken átsüt a napsugár , tavaszba borulva minden a szépre vár.   Friss illat . Újra él gyenge, ringó levél, halott

Teljes bejegyzés »

Smaragdfa   Halvány lila rebbenő szirmaid együtt mozdulnak emlékeimmel. Mintha egy régi kert rég kivágott fáját simítanám félve kezemmel. Mindegyik fa az az egy már,

Teljes bejegyzés »

A pad

Alábbi írásom az Irodalmi Rádió Ágra hulló arany című tavaszi antológiájában jelent meg.   A közparkban, a kerek díszágyás és a platánsorral szegélyzett sétány között

Teljes bejegyzés »

Anyák napjára

-Szia Anyuu! – hallatszott az utcáról egy vékonyka hang, majd a gazdája szöszke buksija is felbukkant, azt egy narancssárga hátizsák követte, ami nagy lendülettel repült

Teljes bejegyzés »